A köztársasági elnöki hivatal jogi problémákra hivatkozva visszaküldte a Honvédelmi Minisztériumnak Szuvák Attila, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesének tábornoki kinevezését. A jelöltet, aki 2023-as nyugdíjazása óta nem állt aktív szolgálati jogviszonyban, sem a honvédség, sem a KNBSZ állományának nagy része nem fogadja el, vezetői tapasztalatának hiánya és összeférhetetlenség miatt.
A Sándor-palota nem írta alá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jelenlegi főigazgató-helyettesének, Szuvák Attilának a tábornoki kinevezését. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelöltjét azonban mind a Magyar Honvédség, mind a KNBSZ állományának nagy része nem fogadja el, megkérdőjelezik szakmai hozzáértését, valamint összeférhetetlenségről beszélnek − írja a HVG.
Továbbá a jelölt nem rendelkezik vezetői tapasztalattal, ennek ellenére a tárcavezető szerint a nemzetbiztonság nem a nyilvánosság előtt zajló népszerűségi verseny. Vezetői döntéseket pedig nem kommentmezőkben, nem névtelen „szakértők” véleménye alapján és végképp nem politikai hangulatkeltésre hoz meg. A köztársasági elnöki hivatal ugyanakkor visszaküldte a Honvédelmi Minisztériumtól érkező előterjesztést, amelyet jogi szempontokkal indokoltak.
Szuvák Attilát még 2023-ban nyugdíjazták fiatalítás címén, vagyis a tábornoki kinevezés benyújtásakor még nem volt aktív katona, ezért nem lehetett visszaszerelni és tábornokká is kinevezni. A Sándor-palota közlése szerint egyszerre kaptak előterjesztést „megjelölt személy – 2026. augusztus 1-i hatállyal tervezett – hivatásos szolgálati jogviszony létesítésével és egyidejű dandártábornoki kinevezésével kapcsolatban”.
Nagy a fejetlenség a visszaszerelés ügyében
A hivatal a jogi problémát viszont a következőképpen magyarázta: „az előterjesztést illetően a köztársasági elnöki feladat- és jogköröket gyakorló házelnök alapos tájékozódás után úgy látta, hogy Magyarország Alaptörvénye, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény rendelkezéseinek értelmezéséből nem vezethető le, hogy a köztársasági elnök jogosult lenne arra, hogy az előterjesztés szerinti esetben egy szolgálati jogviszonnyal nem rendelkező személyt a szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg kinevezzen dandártábornoki rendfokozatba, tekintettel arra, hogy korábban – leszerelésekor – az érintett ezredesi rendfokozatban szolgálati jogviszonyban állt.”
Hozzátették, hogy „a szolgálati viszony létesítésével egyidejű dandártábornoki rendfokozatba való kinevezés meghozatalához szükséges megfelelő jogalap hiányára tekintettel az előterjesztést visszaküldték a feladónak”. Megfontolásra javasolták az előterjesztőnek, hogy az érintett személyt először vegyék hivatásos állományba, valamint teljesüljön a kinevezéshez szükséges valamennyi jogszabály.
Az ügyben még Forsthoffer Ágnes járt el, hiszen az előterjesztés július végén érkezett a köztársasági elnöki hivatalhoz. Ugyanakkor egyetlen minisztérium sem erősítette meg, hogy a nyugállományú ezredest reaktiválta-e a honvédség. Viszont a nemzetbiztonsági szolgálat vezetését ő látja el, augusztus elsejétől már ismét hivatásos katonaként.
Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak, amint megkapjuk a válaszokat, frissítjük cikkünket.