Tarjányi Péter: A régi Magyarország nincs többé, új országot kell építeni

Kifejtette, hogy az elmúlt 36 évben hiába váltott le több kormányt és politikai korszakot az ország, az alapvető működési logika maradt. „Nem építettünk olyan államot, amely nem egyszerűen üzemelteti az országot, hanem folyamatosan felkészíti arra, ami jön” – írta. 

Az alapgondolkodásunk ma is törzsi. Aki nincs velünk, az ellenünk van – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy ez a felfogás egy politikai pártnak hatékony lehet, de egy ország működésére életveszélyt jelenthet. 

„Mert ha nincs nemzeti minimum, nincs folytonosság sem. Jön egy kormány, elkezd valamit. Jön a következő, átszervezi, átnevezi vagy kidobja. És kezdjük elölről” 

– írta. 

Közölte továbbá, hogy a társadalommal is ugyanez történt, hiszen egyes ügyek esetében nem fontos, ki van éppen kormányon, és a nemzeti egység nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanarra a pártra szavaz.

Példaként az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, az államigazgatás, a nemzetbiztonságot és az infrastruktúrát hozta. Szerinte ezeket a terülteket csak folyamatosan fenntartottuk, toldozgattuk és javítgattuk, ez azonban kevés.

És erre jött az európai uniós pénz. Óriási lehetőség volt arra, hogy szerkezetet váltsunk. Rengeteg út, épület és beruházás készült belőle, de nem történt meg az a mélységű modernizáció, amely az oktatástól az egészségügyön át az állam működéséig új pályára állította volna Magyarországot – írta. 

Felvázolta, hogy ilyenkor ugyanis nem azok épülnek és fejlődnek, amikre valóban szüksége van az országnak, hanem amiben politikai érdekek vannak. „Ez pedig hosszú távon sokkal többe került, mint maga az ellopott pénz, mert ha az alap rosszul van összerakva, hiába öntesz rá újabb és újabb milliárdokat: a rendszer nem lesz ettől jobb, csak drágább” – hívta fel a figyelmet az elemző.

És most megérkezett a számla. Mert miközben mi ugyanúgy működtünk, körülöttünk megváltozott a világ – utalt ezalatt az időjárásban felmerülő változásokra, ami magával vonzza a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az energiaellátás romló helyzetét.

„A következő magyar államnak ezért nem egyszerűen erősnek kell lennie. Alkalmazkodóképesnek kell lennie. Országos stratégia kell, de helyi megoldásokkal. Erős központ kell ott, ahol az ország egészének érdeke ezt követeli, és valódi döntési szabadság ott, ahol helyben jobban tudják, mi történik” 

– hangsúlyozta, majd megismételte korábbi kijelentését, miszerint a régi Magyarország nincs többé.

Az a környezet, amelyre a rendszerváltás utáni Magyarország működésének jelentős részét berendeztük, megszűnt. A viszonylag olcsó és kiszámítható energia, az európai béke magától érthetődősége, a bőséges uniós fejlesztési források, a lassabban változó technológiai környezet és a kiszámíthatóbb éghajlati feltételek világára többé nem építhetünk úgy, mint korábban – fogalmazott, majd leszögezte, hogy ez nem azt jelenti, hogy Magyarország nem működik, sokkal inkább azt, hogy „a tegnapi működés már nem elég a holnapi problémákhoz”.