Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 17. módosításának több vitatott rendelkezését, köztük a Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről szóló szabályt. A testület a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátjáról és az alkotmánybírók 70 éves korhatár miatti nyugdíjazásáról is tárgyalhat. Az ügyekben a Fidesz és a KDNP képviselői kezdeményeztek utólagos normakontrollt.
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság a 17. alaptörvény-módosítás több gyalázatos rendelkezését, köztük azt is, amely Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről rendelkezik, a testület a parlamenti képviselők választhatóságának 12 éves korlátozásáról és az alkotmánybírók 70 éves korhatár miatti nyugdíjazásáról is dönthet.
Az Alkotmánybíróság honlapja szerint a teljes ülésen a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői által kezdeményezett utólagos normakontroll keretében vizsgálják a rendelkezéseket. A testület eredetileg csütörtökön tárgyalta volna az ügyeket, miközben augusztus 28-ig hivatalosan ítélkezési szünet van.
Az ellenzéki képviselők a Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés megsemmisítését kérték. Beadványuk szerint az alkotmánymódosítás sérti az eljárási követelményeket, különösen azt a rendelkezést kifogásolták, amely szerint a 17. alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosításokat csak eljárási szempontból vizsgálhatja, tartalmi szempontból nem. Ennek oka, hogy a Fidesz és a KDNP 2013-ban kivette a testület hatásköréből az alaptörvény-módosítások alkotmányosságának tartalmi vizsgálatát.
Sulyok Tamás júniusban maga is az Alkotmánybírósághoz fordult az egyes közjogi méltóságok elmozdítását lehetővé tevő alkotmánymódosítások miatt. Az ügyben korábban összehívott ülést nem tartották meg, miután a tizenöt alkotmánybíró közül heten személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárták magukat az eljárásból.