Talán a médiával, választásokkal vagy politikai kampányokkal foglalkozó szervezet több tíz- vagy százmilliós külföldi finanszírozása érdekesebb lenne

Jóvanezígy - írja a PubliQo. 

A Tisza-kormány elkészítette a civil szervezetek nagy térképét. Közel húszezer szervezet, sportegyesületek, horgászegyesületek, helyi közösségek, alapítványok kerültek fel rá, ha 2022 óta állami támogatást kaptak. 

A kormányzati magyarázat szerint természetesen nem a megbélyegzés a cél, csak szeretnék megmutatni, hová került mintegy 400 milliárd forint közpénz. 

Ó, persze.

Az átláthatósággal önmagában semmi baj nincs. Sőt, legyen átlátható minden egyes forint. Csakhogy akkor lenne igazán érdekes ez a térkép, ha nem állna meg az állami támogatások országhatáránál.

Hol vannak rajta azok a magyar civil és álcivil szervezetek, amelyek külföldi alapítványoktól, nemzetközi NGO-hálózatoktól, uniós programokból vagy más külföldi forrásokból kaptak jelentős összegeket? 

Ha már azt vizsgáljuk, milyen pénzből működik egy civil szervezet, és felmerülhet-e mögötte politikai vagy anyagi motiváció, akkor ugyan miért kizárólag a magyar államtól érkező pénz érdekes?

Ha egy horgászegyesület néhány százezer forintos állami támogatása közérdekű információként felkerülhet egy kormányzati térképre, akkor egy közélettel, médiával, választásokkal vagy politikai kampányokkal foglalkozó szervezet több tíz- vagy százmilliós külföldi finanszírozása talán még inkább az lehetne.Nem az a probléma, hogy térkép készült. 

Az a kérdés, miért csak az egyik pénz útját térképezzük fel. Ha átláthatóságot akarunk, legyen valóban átláthatóság. 

Magyar és külföldi forrásokkal, azonos mércével.

Vagy az egyik támogatás politikai befolyásolás gyanúját keltheti, a másik pedig automatikusan makulátlan civil társadalom?