„Kettős mérce és politikai elvárásokhoz igazított jogalkotás”: darabokra szedte a Tisza Alaptörvény-módosítását az alkotmánybíró

Ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellen benyújtott beadványokat, köztük azt, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetését kifogásolta. Magyar Péter szinte azonnal reagált a hírre: „Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is” – írta, de

valójában a testület nem ezt mondta ki, hanem azt, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatára.

A döntéssel szemben Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter alkotmánybírók is különvéleményt fogalmaztak meg. A különvélemény az olyan alkotmánybírók véleményét és indoklását jelenti, akik nem értenek egyet az Alkotmánybíróság többségének határozatával.

Horváth Attiláék szerint az ügyben érdemi vizsgálatra lett volna szükség.

„Visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni”

Az alkotmánybíró szerint a tizenhetedik alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumát megszüntető 34. pontjával negligálta a közjogi felelősségi mechanizmust, ezért azt visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni. A döntés figyelmen kívül hagyta az államfő sérthetetlenségének történeti alkotmányos vívmányát, és a fékek és ellensúlyok rendszerét sértő módon az Alkotmánybíróság döntésének megvárása nélkül történt.

Horváth Attila szerint a tizenhetedik alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésével túllépte az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. Úgy véli, a módosítás a jogállamiság alapelvébe ütköző, személyre szabott jogalkotásnak minősül, mivel konkrét, azonosítható államfő elmozdítására irányult, megsértve a demokratikus legitimáció követelményeit. Az alkotmánybíró hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény R) cikke, a Szent Korona tan és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata értelmében a törvényhozás hatalma nem korlátlan, és a jogállami elvekkel ellentétes a közjogi felelősségre vonás nélküli mandátummegszüntetés.

Álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe.”

Az alkotmánybíró szerint a köztársasági elnök felelősségre vonás nélküli elmozdítása a jogállami normák helyett az orwelli „újbeszél” logikáját idézi, és a politikai elvárásokhoz igazított jogalkotást valósít meg. Horváth hangsúlyozza: a módosítás a kettős mérce iskolapéldája, amely idegen a jogállami hagyományoktól.

(Mandiner)