Az idei rendkívüli szárazság nemcsak Magyarországon vágta vissza a mezőgazdasági termést: Európa-szerte egyre súlyosabb károkat okoznak az egymást követő hőhullámok és az aszály. Magyarországon mintegy negyedével kevesebb búza termett az elmúlt évek átlagánál, miközben Franciaországtól Olaszországig komoly terméskiesésekkel küzdenek a gazdák. A hazai kenyérellátás egyelőre nincs veszélyben, a 2026-os szezon azonban újabb figyelmeztetés arra, hogy a szélsőséges időjárás már nem egyszeri kockázat, hanem az európai élelmiszer-termelés egyik legnagyobb kihívása.
Nemcsak Magyarországon okozott súlyos károkat az idei rendkívüli szárazság: Európa-szerte egyre több gazda beszél példátlan válságról, miközben az egymást követő hőhullámok és az aszály a gabonatermést is visszavetik. Magyarországon mintegy negyedével kevesebb búza termett az elmúlt évek átlagánál, a korai kényszerérés miatt pedig több térségben már július közepére befejeződött az aratás. A hazai ellátás egyelőre nincs veszélyben, de az idei termés újabb figyelmeztetés arra, hogy a szélsőséges időjárás egyre közvetlenebbül érinti az élelmiszer-termelést.
A betakarítás az idén mintegy két héttel korábban zárult a szokásosnál. Molnár János agrárgazdasági államtitkár az RTL Híradónak a napokban azt mondta, hogy
Magyarországon összesen 4,1–4,2 millió tonna búza termett, ami hozzávetőleg 25 százalékkal marad el az elmúlt évek átlagától.
Az időjárás egyes térségekben a 2022-es, történelmi jelentőségű aszályhoz hasonló, helyenként pedig annál is súlyosabb károkat okozott – számolt be róla az Agroinform.hu.
A kényszerérés miatt a növények nem tudták végigjárni teljes fejlődési ciklusukat, így a kisebb termés mellett a hozamokat az is visszavetette, hogy a szemeknek nem volt elegendő idejük a megfelelő kitelésre. A gazdálkodók számára ez közvetlen bevételkiesést jelent, különösen azokban a térségekben, ahol a csapadékhiány és a hőség az országos átlagnál is nagyobb károkat okozott.
Nemcsak Magyarország szenved
A magyar terméskiesés egy szélesebb európai folyamatba illeszkedik. A Guardian augusztus közepi összeállítása szerint a kontinens gazdái egymást követő hőhullámokkal és súlyos aszállyal szembesülnek, amely különösen a zöldség- és gabonatermesztést sújtja. Franciaországban egyes zöldségféléknél 25–100 százalékos terméskiesést jeleztek, miközben a gabonatermés, ezen belül a kukoricatermés is jelentősen visszaesett.
Olaszországban a mezőgazdasági területek mintegy 60 százalékát érinti az aszály, különösen a Pó-síkságon, ahol a rizs-, kukorica- és szójatermesztés is komoly károkat szenvedett. A Guardian szerint az olasz agrárszektort már több mint 3 milliárd eurós veszteség érte. Spanyolországban szintén jelentős gabonatermés-csökkenéssel számolnak, miközben a kisebb szőlőszemek miatt a bortermelés is visszaeshet.
A szélsőséges időjárás már nem csupán egy-egy rossz termőhelyi adottságú régió problémája: egyre több országban egyszerre jelentkezik a hőség, a vízhiány és a terméskiesés. A gazdák helyzetét tovább nehezíti, hogy az állatállományt is megviseli a tartós hőstressz, miközben a takarmánytermelés is elmarad az átlagostól.
A magyar ellátás egyelőre nincs veszélyben
A jelentős hazai terméskiesés ellenére az agrártárca szerint a rendelkezésre álló készletek elegendők lesznek ahhoz, hogy a következő betakarításig biztosítsák a belföldi szükségleteket. A nemzetközi piac bőséges kínálata szintén mérsékelheti az árakra nehezedő nyomást.
Molnár János szerint ezért a fogyasztóknak nem kell attól tartaniuk, hogy az idei aszály miatt újabb jelentős drágulás jön a kenyér és a pékáruk piacán. A kisebb magyar termés önmagában nem feltétlenül jelent magasabb árakat, ha a nemzetközi piacokon elegendő búza áll rendelkezésre.
A termelők számára azonban korántsem ilyen kedvező a kép. A kisebb hozam közvetlen bevételkiesést jelent, miközben a gazdálkodási költségek sem csökkennek. Az idei év ezért egyre inkább azt a kérdést veti fel, hogy a magyar mezőgazdaság mennyire tud alkalmazkodni az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámokhoz.
Drága lett a kenyér, változik a fogyasztás
Mindez olyan időszakban történik, amikor a kenyér ára már így is jelentősen magasabb a korábbi éveknél. A félbarna kenyér kilogrammonkénti átlagára a múlt hónapban 856 forintra emelkedett, ami mintegy 150 százalékos drágulás az öt évvel korábbi árszinthez képest. A növekedés üteme így nagyjából kétszerese volt az ugyanebben az időszakban mért átlagkereset-emelkedésnek.
A magasabb árak a fogyasztási szokásokat is átformálták. Az elmúlt években a kenyérfogyasztás 15–20 százalékkal csökkent, miközben a péksütemények vásárlása hasonló mértékben nőtt. A fogyasztók tehát részben nem egyszerűen kevesebb pékárut vesznek, hanem más termékekkel helyettesítik a hagyományos kenyeret.
Az idei búzatermés így elsősorban a gazdálkodóknak jelent komoly veszteséget, miközben a hazai ellátás az agrárkormányzat szerint biztosított. A nagyobb kérdés azonban már nem pusztán az, hogy lesz-e elegendő búza a következő évben, hanem az is, hogy az európai mezőgazdaság meddig tud alkalmazkodni az egymást követő hőhullámokhoz és a kiszámíthatatlanabbá váló vízellátáshoz. A 2026-os év tapasztalatai alapján ugyanis egyre nehezebb egyszerűen egy rossz időjárású szezonként tekinteni arra, ami a kontinens számos gazdája szerint már egy új korszak kezdete.
(Magyar Nemzet)