Az „abszolút filmszínház” működik a központi oktatásirányításban is

Radó Péter oktatáskutató a Taní-taniOnline felületén közölt elemzésében értékelte a Tisza-kormány első száz napjának oktatáspolitikáját. A szakértő úgy véli, hogy a kormány működéséről még korai lenne végleges ítéletet mondani, ám a folyamatokban már jól látszanak a baloldalra jellemző szervezési hibák. A Tisza Párt a választási győzelem után nem rendelkezett átgondolt stratégiai tervekkel, így a döntéseket nagyrészt a korábbi ellenzéki javaslatokból ollózták össze, az újonnan felállított minisztérium a tapasztalatlan vezetés miatt pedig inkább működik egy amatőr civil szervezetként, mint hatékony államigazgatási egységként.

űA helyzetet tovább nehezíti az az alkalmatlanság, amely a szakemberek kiválasztását kíséri. Lannert Judit oktatási miniszter nem tudott saját szakmai csapatot felállítani, ezért kénytelen volt a már meglévő hálózatok szereplőire támaszkodni. A Miniszterelnökség ráadásul szigorú politikai ellenőrzés alatt tartja a tárcát, és a miniszter számos jelöltjét elutasította. Magyar Péter kormányában súlyos hiány mutatkozik a felkészült szakemberekből, ami a döntéshozatal lassulásához és bizonytalansághoz vezetett. A kabinet a problémák valódi kezelése helyett a látványos kommunikációra épít.

A Tisza Párt vezetése a szakmai munka helyett a közösségi médiában folytatott politikai marketingre helyezi a hangsúlyt. A minisztérium naponta tesz közzé üres hívószavakat tartalmazó bejegyzéseket ahelyett, hogy kiszámítható stratégiát ismertetne a pedagógusokkal és a szülőkkel.

Az „abszolút filmszínház” működik a központi oktatásirányításban is. Szinte nem múlik el nap új közösségimédia-tartalmak megjelenése nélkül, még arról is értesülünk, hogy milyen könyvek állnak a miniszter dolgozószobájának polcán berendezett kiállításon. Miközben ez megerősíti az új oktatásirányítással szembeni bizalmat és fenntartja az oktatáspolitika iránti érdeklődést, ennek a működési módnak vannak árnyoldalai is. A politikai marketing ugyanis nem tévesztendő össze a szakmai célok stratégiai kommunikációjával

– írja a szakértő.

Radó Péter rámutatott arra is, hogy a beígért, széleskörű egyeztetések is elmaradtak. A szülői szervezeteket teljesen figyelmen kívül hagyják, a helyi közösségeket és az önkormányzatokat pedig nem vonják be az döntésekbe.

(Demokrata)