Súlyos szárazság sújtja a Duna vízgyűjtő területét, a drasztikusan lecsökkent vízszint miatt pedig a folyó által érintett országok kénytelenek egyedi kényszermegoldásokhoz folyamodni. Romániában robbanóanyagok segítségével terelték a vizet a Cernavodă atomerőmű felé, míg a magyar hatóságok a paksi atomerőmű hűtővizének biztosítása érdekében kőtömböket süllyesztettek a mederbe. Bulgáriában a Vidin közelében lévő kikötőnél elakadt egy turistahajó, amelyről 180 utast kellett kimenekíteni.
A Duna a kontinens második leghosszabb vízi útja, amely tizenkilenc országon halad keresztül, és több tízmillió ember mindennapjait határozza meg. A folyó kulcsfontosságú az ivóvízellátás, a mezőgazdaság, az ipar és a teherhajózás szempontjából, emellett jelentős atomerőművek hűtésében és a vízerőművek működésében is alapvető szerepet játszik. A klímaváltozás okozta, egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt azonban a vízmennyiség drasztikusan csökken.
A kialakult helyzet ellenére az Európai Unió a mai napig nem dolgozott ki egységes és kötelező érvényű szabályozást a vízhiány kezelésére.
– írja a Politico brüsszeli hírportál.
A felelősség megoszlik a nemzeti kormányok és a vízügyi hatóságok között, miközben a jelenlegi európai uniós jogszabályok végrehajtása hiányos, a vízgazdálkodási intézkedések többsége pedig csupán önkéntes alapon működik.
A koordináció hiánya miatt az egyes tagállamok kénytelenek egyéni lépéseket tenni. Hazánkban a paksi erőmű közelében egy mederküszöb építésébe kezdtek, hogy megemeljék a vízszintet, szakemberek szerint azonban az ilyen típusú beavatkozások károsíthatják a folyami ökoszisztémát, akadályozhatják a halak mozgását, és tovább csökkenthetik az alsóbb szakaszok vízszintjét.
Dimiter Koumanov, a bolgár Balkanka környezetvédelmi szervezet vezetője kiemelte: az egyes országok a többiekre tekintet nélkül hoznak döntéseket, ennek az árát pedig a bolgár lakosság fizeti meg, hiszen ott már az ivóvízellátás is veszélybe került.
Bár az Európai Unió víz-keretirányterve (Water Framework Directive) előírja a folyók védelmét és a határokon átnyúló együttműködést, Brüsszel egyelőre képtelen hatékony választ adni az egyre gyakoribbá váló aszályokra.
Jessika Roswall környezetvédelmi biztos a Politico című lapnak úgy nyilatkozott: elengedhetetlen a felkészültség növelése, és fel kell mérni a meglévő uniós jogszabályok hatékonyságát is.
(Demokrata)