PSZ: Sztrájk lesz az iskolákban, ha nem rendezik a dolgozók bérét

Munkabeszüntetés jöhet a magyar iskolákban, ha a kormány rövid időn belül nem intézkedik a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) kollégák béremeléséről – figyelmeztetett az Inforádióban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott kisegítő és háttérfeladatokat ellátó munkatársak fizetése jellemzően a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz igazodik, és attól mindössze 7 százalékkal tér el. Ez a helyzet hatalmas bérfeszültséget okoz az intézményeken belül, hiszen a pedagógusok bére az utóbbi időben már elérte a „viszonylag elfogadható szintet”, miközben az őket támogató szakemberek fizetése messze elmarad ettől.

A probléma súlyát fokozza, hogy ezek a dolgozók – köztük a gyógypedagógiai asszisztensek, a felsőfokú végzettségű rendszergazdák és a pénzügyi szakemberek – kulcsszerepet játszanak az iskolák napi működésében, ráadásul sokszor fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő munkát végeznek. Totyik egy finnországi példával szemléltette a magyarországi leterheltséget: míg Finnországban három gyermekre jut egy pedagógiai asszisztens, addig itthon egyetlen asszisztensre akár 250 gyermek is juthat.

Bár az oktatási kormányzat a tárgyalások során elismerte a helyzetet, és a kormányprogramban korábban 25 százalékos béremelést irányoztak elő számukra, a legutóbbi egyeztetésen a szakszervezettel azt közölték, hogy a lépésre jelenleg egyszerűen nincs fedezet a költségvetésben.

A szakszervezeti vezető a sztrájkjog helyzetét is értékelte. Kifejtette, hogy a pedagógusok ugyan kaptak vissza valamennyit a jogaikból, de teljes egészében továbbra sem élhetnek a munkabeszüntetés eszközével. Az új szabályozás szerint ugyanis az 50 százalékos elégséges szolgáltatást és a gyermekfelügyeletet mindenki számára biztosítani kell, a végzős osztályok esetében pedig január 31-e után 100 százalékos ellátásra van szükség, ami kiüresíti a sztrájk valódi erejét. A PSZ eredeti célja a 2022 előtti állapot visszaállítása lett volna, amikor még a felek egyezkedhettek a feltételekről.

Ugyanakkor pozitív fejleményként említette, hogy az iskolák visszakapják a szakmai önállóságuk egy részét: a pedagógiai programról, a házirendről és a működési szabályzatról mostantól helyben, a tantestületek dönthetnek. Ez a szabadság azonban a gyakorlatban még korlátozott, mivel a döntésekhez a fenntartó jóváhagyása kell, ha azoknak pénzügyi vonzata van, ráadásul az intézmények továbbra sem rendelkeznek önálló költségvetéssel.