Környezetvédelmi engedély nélkül kezdődött meg a paksi fenékküszöb építése, és a beruházáshoz szükséges környezeti hatásvizsgálat, valamint a Natura 2000 hatásbecslés sem készült el - írja az Átlátszó.
„Ha a jelenlegi eljárás az elmúlt 16 évben történt volna, a beruházást vélhetően össztűz alá vette volna a környezetéért aggódó értelmiség”
– írja az épülő paksi fenékküszöbről Dedák Dalma, a WWF vízügyi szakértője nyilvános bejegyzésében.
Dedák Dalma azt írta, hogy a hazai vízügyi tervezők „kifejezetten szeretik megkerülni az érdemi környezeti vizsgálatokat”.
A lap által megkérdezett EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület környezetjogásza szerint az előírások alól az sem ad felmentést, hogy a kormány közcélú, kiemelt beruházássá minősítette a projektet.
Az augusztus 12-én elfogadott kormányrendelet alapján szeptember 30-ig kell kérni a környezetvédelmi működési engedélyt egy Natura 2000 hatásbecslést is tartalmazó környezetvédelmi felülvizsgálat alapján. A portál szerint a fenékküszöb addigra elvileg már elkészül, noha a környezetvédelmi törvény alapján az engedélyt a beruházás megkezdése előtt kell megszerezni.
Az EMLA jogásza arról is beszélt, hogy a hatóság az elkészült létesítmény esetében sem köteles kiadni az engedélyt.
Dönthet úgy, hogy kiadja a környezetvédelmi működési engedélyt, és emellett esetleg környezetvédelmi intézkedéseket ír elő, vagy korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja a tevékenység folytatását. A fenékküszöb megépítéséhez 145 ezer köbméter követ használnak fel.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal azt közölte, hogy az engedélykérelemhez szükséges hatásvizsgálati dokumentáció elkészíttetése a beruházó feladata. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatása szerint a hatósági eljárások előkészítését és lefolytatását az OVF megbízása alapján, annak tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, száz százalékban állami tulajdonú VIZITERV Environ Kft. végzi, az előkészítés pedig folyamatban van.
A parttól partig húzódó fenékküszöb a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a felvízi oldalon visszatarthatja és megemelheti a vizet, az alvízi szakaszon viszont súlyosbíthatja a kisvizes helyzetet, akadályozza a hordalék és az élővilág mozgását, valamint hozzájárul a meder további mélyüléséhez.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.