„Az idei költségvetés módosítását nagyon titkolja a kormány! Azt sürgették, hogy nyáron el kell fogadni, ehhez képest még mindig nem nyújtották be a parlamentnek, ezért csak a sajtóközleményekre és a kiszivárgott dolgokra tudunk hagyatkozni.
Nézzük, hogy mit tudunk:
- Hétfőn a Pénzügyminisztérium elárulta, hogy a GDP arányos államadósságot növelni akarja 74,6 százalékról 77,5 százalékra.
- Már korábban ezerszer elmondták, hogy „hazahozták az uniós 6000 milliárd forintot”. Ha ez így van, akkor ennek meg kell jelennie az idei bevételek között.
- A júliusi államháztartási gyorsjelentésből tudjuk, hogy az első 7 hónap összesített hiánya 2858 milliárd Ft volt.
- A január-április összesítve még a kormányváltásig 3850 milliárd forint volt (mert itt fizettünk 13. és 14. havi nyugdíjat, fél éves fegyverpénzt, a közszféra dolgozóinak az egész évre vonatokozó lakáskölcsön támogatását, számos olyan tételt, amit a későbbi hónapokban nem). Aztán mint ahogyan ez a korábbi években is lenni szokott május-június-július többletes hónapok voltak, mert májusban vannak az éves adóbevallások, sokkal több az adóbevétel májusban és júniusban, mint egyébként, júliusban pedig a 2. negyedév ÁFA befizetései növelik meg bevételt.
Nézzük meg, mik voltak a múlt évben a költségvetés főbb adatai:
- A nettó hitelfelvétel tavaly 4059 milliárd forint volt a KSH szerint, a GDP folyóáron 87 046 milliárd forint volt, az államadósság pedig december 31-én 64.913 milliárd forint volt, így 74,6 százalék lett a GDP arányos államadósság.
- Ez az uniós átlagnál, 81,7 százaléknál jóval kisebb.
Ebből kiindulva tudunk becslést végezni a 2026. évre. A számítást a képen levő táblázat tartalmazza.
- Az első becslésnél meghatároztuk, hogy ha maradna az államadósság 74,6 százalékos szintje, s a GDP idén egész évben ugyanabban az ütemben nő, mint az első negyedévben, ami 9,7 százalék volt, akkor mekkora lehet maximum a nettó hitelfelvétel.
- Ekkor az éves GDP 95.489 milliárd forint lenne, az államadósság pedig maximum 71.238 milliárd forintig emelkedhet, ami 6322 milliárd forint nettó hitelfelvételig nyújtózhat a költségvetés.
- A másik becslésnél is az első negyedéves GDP növekedést feltételeztük az egész évre, de a Pénzügyminisztérium által megadott 77,5 százalékos GDP arányos államadóssággal számoltuk ki, hogy 9091 milliárd forint hitelfelvételt tervezhet a PM.
Mindkét érték jóval magasabb, mint a tavalyi 4059 milliárdos hiány volt, s jóval több a júliusi záróértéknél is, tehát lenne bőven mozgástere a kormánynak a fennmaradó hónapokra.
E számítás alapján mondtam a Hír TV-ben, hogy a GDP növekedés miatt is van egy 6000 milliárdos mozgástere a kormánynak. Ezt értette félre egy kommentelő, amikor ezt írta: „A „6000 + 6000 = 12 000 milliárd” matek jól hangzik, de a GDP-növekedés nem 6000 milliárdnyi plusz pénz a költségvetésben”
Szóval nem a GDP növekedést, hanem a GDP növekedés következtében megnyíló adósság növekedési lehetőséget, mozgásteret mondtam.
A másik tétel pedig a tiszások által milliószor bejelentett uniós 6000 milliárd Ft, ami szerintük már itthon van. Erre valaki megjegyezte, hogy az EU-források nem szabadon elkölthető állami bevételek. Erről nem is volt szó az interjúmban. De ha szabadon elkölthető ha célhoz kötött kifizetés, mindenképpen meg kell jelenni a költségek között.
Az azonban tény, hogy az uniós pénzek egy tetemes részét olyan tételekre tervezi a kormány elszámolni, amit már az Orbán-kormányok idejében MEGVALÓSÍTOTTAK, s rég meg is előlegezték a költségvetésből, azaz a kormány már kifizette a költségeit, csak Brüsszel tartotta vissza a pénzeinket. Így ezeket ha most utalják át, akkor azok már szabadon bármire költhetők.
Összegezve, tehát ha a tiszások minden állítása igaz, akkor úsznak a pénzben.
S ezért nem igazán érthető, miért akarja az államadósságot megnövelni a kormány, ráadásul olyan hatalmas mértékre, amilyen arányunk 2012 óta az elmúlt 13 éveben csupán egyszer volt, a covid évében.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy éppen egy olyan évben emeli meg ilyen mértékben a Tisza az adósságunkat, amikor a GDP növekedésünk az unióban az egyik legnagyobb.
Hova kell ez a rengeteg pénz? Lehet, hogy mégsem jött s nem is fog megjönni az uniós pénz? Vagy valami más adót nem kíván beszedni a kormány, amit még erre az évre az Orbán-kormány betervezett, pl. a multik különadóját?
Esetleg olyan jelentős kiadást kell teljesítenünk, amit korábban nem terveztünk, pl. Ukrajnának szánt uniós pénzekhez kell hozzájárulnunk? Van esetleg valakinek más ötlete?”