Ma eldől, ki fogja vezetni a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Az államfői feladatokat ideiglenes ellátó Forsthoffer Ágnes elnöklésével tart ismét ülést az Országgyűlés, a képviselők két hetes szünet után térnek vissza a parlamentbe. Az Index összefoglalója szerint ma kiderül,

ki lesz a vezetője a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, aki a négy alelnökkel közösen pénteken már le is teszi esküjét az Országgyűlésben.

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése csütörtökön. A képviselők tárgyalják a szakképzési törvény, az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosítását, valamint az áfatörvényt.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint a 13 órakor kezdődő ülésen a kormányfő felszólalását követően a frakciók napirend előtti felszólalásai hangzanak el. 

A képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A testület feladata lesz a Médiatanács elnöki tisztségére benyújtott pályázatok és a tanács tagjaira tett jelölések, valamint az összeférhetetlenségek és kizáró okok vizsgálata. A bizottság meghallgatja a Médiatanács elnöki tisztségére pályázókat. A tanács elnöki tisztségének betöltésére a parlament művelődési bizottsága július végén írt ki pályázatot, a benyújtási határidő augusztus 31.

Egy órán keresztül interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, fél órán át pedig kérdéseket tehetnek fel a képviselők.

Négy előterjesztés általános vitáját is lefolytatják. A szakképzésről szóló törvény módosításával jövő év január 1-jétől megszűnik a szakképzési centrumokban a kancellári munkakör, ezeket a feladatokat a főigazgató veszi át. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos európai uniós szabályozás átültetését kezdeményezi.

Napirenden szerepel az alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosítása, amely egyebek mellett visszaállítaná azt a 2025-ben hatályon kívül helyezett szabályt, hogy alkotmánybíró az lehet, aki a húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlatot olyan munkakörben töltötte be, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség volt. Az indoklás szerint ennek a szabálynak a hatályon kívül helyezése indokolatlanul tág körre nyitotta az alkotmánybíróvá válás feltételeit.

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben a testület tagjai választják meg, ezért a törvényjavaslat meghatározza az elnök megválasztására vonatkozó szabályokat.

Utolsó napirendi pont az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása, ami a tűzifa áfáját 27 százalékról 5 százalékra javasolja csökkenteni szeptember 15-től.