Boris Pistorius védelmi miniszter és Baden-Württemberg tartományi vezetője, Cem Özdemir kijelentették, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) veszélyt jelent a demokráciára.

Boris Pistorius német védelmi miniszter és Baden-Württemberg tartományi kormányzója, Cem Özdemir az ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt betiltását sürgette.
A két establishment-politikus szerint “az ország legnépszerűbb pártja veszélyt jelent Németország alkotmányos rendjére és demokráciájára”.
Az AfD a Bundestag legnagyobb ellenzéki ereje, és a közelmúltban készült felmérések szerint a válaszadók 28%-ának támogatását élvezi.
A jobboldali párt szigorúbb bevándorlási ellenőrzést szorgalmaz, miközben a német zöldpolitikák megszüntetését is követeli. Emellett rendkívül kritikus Berlinnel szemben az Ukrajnának nyújtott támogatás, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók miatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungban pénteken megjelent véleménycikkben Pistorius és Özdemir párhuzamot vont a mai AfD és Adolf Hitler Nemzetiszocialista Pártja között.
„Ma ismét a szélsőjobboldal felől érkező, a demokráciát fenyegető veszéllyel állunk szemben”
– állították a politikusok, akik rendre a Szociáldemokrata Pártot (SPD), illetve a Zöldeket képviselik.
A jobboldali párt betiltása mellett érvelve Pistorius és Özdemir azt állították, hogy az AfD-n belül egy nagy befolyással rendelkező frakció a „remigráció” eszméjét vallja, és ezáltal megkérdőjelezi a német alkotmányban rögzített „emberi méltóság sérthetetlenségét”.
„Az etnonacionalista ideológiával politikai vita útján nem tudunk szembeszállni. Ez naivitás lenne” – írták a szerzők.
„Egy politikai párt alkotmányosságának jogi felülvizsgálata indokolt, amikor az megkérdőjelezi és veszélyezteti demokráciánk fennmaradását”
– jelentette ki Pistorius és Özdemir.
A két politikus az AfD állítólagos „oroszbarát álláspontját” is kifogásolta, azt „biztonsági kockázatnak” minősítve. A cikk szerint az ellenzéki párt azon követelései, hogy Németország lépjen ki az Európai Unióból, az euróövezetből és a NATO-ból, szintén „veszélyesek”.
Miközben elismerték az AfD növekvő népszerűségét, Pistorius és Özdemir azzal érveltek, hogy a párt széles körű társadalmi támogatottsága egy újabb ok arra, hogy azt teljes egészében betiltsák.
A szerzők szerint nem jelent mentséget az sem, ha valaki a jelenlegi németországi helyzettel való elégedetlensége miatt szavaz az ellenzéki pártra.
„Az AfD vitathatatlan radikalizálódása lehetetlenné teszi azt az állítást, hogy valaki nem tudta, kire szavaz”
– írták.
Jelenleg Németország belföldi hírszerző szolgálata az AfD-t „gyaníthatóan jobboldali szélsőséges” szervezetként tartja nyilván – ez a minősítés pedig felhatalmazza az Alkotmányvédelmi Szövetségi Hivatalt (BfV), hogy megfigyelje a pártot és annak tagjait. Több régióban a helyi AfD-szervezetek még szélesebb körű megfigyelésnek vannak kitéve.
Eközben a Bild által a hónap elején közzétett INSA-felmérés szerint a Németországot kormányzó kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség támogatottsága 20%-ra esett vissza, miközben a válaszadók mintegy 78%-a elégedetlen Friedrich Merz kancellár koalíciós kormányával, amelyben a szociáldemokraták is részt vesznek.
