Hagyományteremtő megemlékezést tartottak Erdély visszatérésének évfordulójára, melyet az Igazságot Magyarországnak mozgalom szervezett a budapesti Szabadság térre, a Hazatérés temploma előtti területre.
"Közel 300 fő részvételével megkezdtük az ünnepélyes megemlékezésünket (Igazságot Magyarországnak Szövetség - igazságot.com) a második bécsi döntésre (1940.08.30.), amellyel egy puskalövés nélkül visszaszerezte a Magyar Királyság a Trianonnal elcsatolt Észak-Erdélyt, Partiumot és Székelyföldet, 43.514 km2-t.
Ez egy igazi nemzeti ünnep, az egyik legnagyobb!
Beszédemben részletesen felidéztem a revízió történelmi tényeit és kiemeltem az alábbiakat:
“Milliók érezhették: valóság lett az, hogy ez nemzetgyilkos célzatú csonkolás nem maradhat így. Nem, nem. Soha. Mint ahogy a bécsi döntéseket önkényesen eltörlő magyarellenes 1947-es párizsi diktátum szabta határok sem maradhatnak így. Nem nyugszunk bele és nem hagyjuk annyiban! Ezt testvéreinkkel, szövetségeseinkkel, a nemzetközi politika meghatározó szereplőivel és a területbitorlókkal is tudatni kell megfelelő módokon. És ezért dolgozni kell felelősen, tudatosan és célirányosan, erre ösztönözve az éppen regnáló kormányt függetlenül annak színezetétől. A történelem nem ért véget. A mindenkori magyar államvezetési feladata a Kárpát-medencében élő magyarság nemzetegyesítése. Soha nem lehet tudni, hogy mikor hozhat ez a törekvés eredményt. De ha nincs ilyen törekvés, eredmény sem várható” - írta az esemény után Gaudi-Nagy Tamás a közösségi oldalán.
Az időpont nem véletlen: 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek következtében a trianoni békeszerződés után Romániához került területek közül mintegy 43 ezer négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz, több mint 2,5 millió lakossal.
A visszacsatolt terület magában foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföld jelentős részét, így ismét Magyarországhoz tartozott többek között Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti és Sepsiszentgyörgy.
A döntés egy húszéves korszak egyik legfontosabb magyar külpolitikai eseménye volt. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának nagy részét, miközben magyarok milliói kerültek az új országhatárokon kívülre. A két világháború közötti magyar politika ezért pártállástól és politikai irányzattól szinte függetlenül a trianoni határok valamilyen mértékű felülvizsgálatára törekedett.
Az első jelentős változást az 1938-as első bécsi döntés hozta, amely a Felvidék és Kárpátalja déli, többségében magyarok lakta területeinek egy részét juttatta vissza Magyarországnak.
1939 tavaszán Kárpátalja további részei kerültek magyar fennhatóság alá, majd 1940 nyarán a magyar–román területi vita rendezése került napirendre.
Miután a közvetlen tárgyalások nem vezettek eredményre, Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés.
A magyar honvédség szeptember elején vonult be a visszacsatolt területekre, ahol számos településen ünneplő tömeg fogadta. A korszak fennmaradt filmhíradói és fényképei máig a magyar történelmi emlékezet legismertebb felvételei közé tartoznak. A történet ugyanakkor nem szakítható ki a második világháború összefüggéseiből: a döntés a náci Németország és a fasiszta Olaszország döntőbíráskodásával született, a visszacsatolt területeken pedig jelentős román lakosság is élt, miközben a következő évek magyar és román megtorlásai, atrocitásai tovább mélyítették a két ország közötti konfliktust.
A második bécsi döntés területi rendelkezései végül nem bizonyultak tartósnak. A második világháború végén Észak-Erdély ismét román fennhatóság alá került, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig visszaállította ezen a szakaszon az 1920-ban meghúzott trianoni magyar–román határt.
Éppen ezért augusztus 30. egyszerre hordozza magában Trianon, a két világháború közötti magyar revíziós politika, a második világháború és az erdélyi magyarság történetének emlékezetét.
A vasárnapi budapesti rendezvény szervezői is ebbe a történelmi sorba illesztették a megemlékezést: az Igazságot Magyarországnak Szövetség korábban a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék egykori visszatérésének évfordulóiról is hasonló rendezvényekkel emlékezett meg.
A Hazatérés Temploma előtt összegyűlt résztvevők számára azonban a rendezvény nem egyszerűen egy 86 évvel ezelőtti diplomáciai döntés felidézéséről szólt, hanem annak az időszaknak az emlékezetéről is, amikor a trianoni országcsonkítás után két évtizeddel magyarok százezrei kerültek ismét Magyarország határain belülre. Észak-Erdély 1940-es visszatérése mindössze négy évig maradt fenn, az esemény helye a magyar történelmi emlékezetben azonban jóval tartósabbnak bizonyult.
Hegedűs Lóránt beszéde a Székely visszatérés megemlékezésen.
Gaudi Nagy Tamás, Erdély visszatérésének megemlékezésén.