Magyaros hagyomány vagy magyarkodás? Nemzeti tradíció vagy olcsó politikai marketing?

Magyaros hagyomány vagy magyarkodás? Nemzeti tradíció vagy olcsó politikai marketing? 

A valódi, sújtásos kiskabát és a klasszikus Bocskai, Atilla vagy éppen a díszmagyar a történelmünkről, a hagyományainkról, a kézművességünkről, az identitásunkról szól. 

A huszárok tették világhírűvé: A magyar huszárok egyenruhája annyira lenyűgözte Európát, hogy a francia divatvilág is átvette ezt a technikát. A mai napig az eredeti magyar szóból képzett „soutache” (ejtsd: szutás) néven ismerik a nemzetközi haute couture-ben. 

A vitézség mintája: A zsinórozás alapja a híres vitézkötés vagy vitézcsomó. Ez a végtelenített fonás eredetileg a katonai rangot és a bátorságot jelképezte. De gyakorlati szerepe is volt: erősítette az anyagot a gyakran igénybe vett részeken, merevítette és formázta a ruhadarabot, tartást adott neki és a viselőjének is. Védelmi szerepe is volt: segíthette a kard viselését, valamint akadályozhatta az ellenség kardlapjának sújtását. 

Az ellenállás szimbóluma: Az 1848–49-es szabadságharc után a zsinóros magyar ruha viselése felért egy politikai állásfoglalással. Akik ezt hordták, a nemzeti összetartozást és a szabadságvágyat fejezték ki. Ezek a motívumok a szabadságharc után az osztrák elnyomással szembeni néma, méltóságteljes ellenállás jelképei voltak.

Varga Judit egy csodálatos, Hampel Katalin által készített, sújtásos kiskabátot visel. Magyar Péter Atilla-féle kabátja pedig egy gagyi utánzat. A történelmi vitézcsomók és a kézműves zsinórozás helyett a gombok mellett a Tisza Párt logója ismétlődik. 

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy: „Más országokban a vezetők büszkén hordják a saját nemzeti viseletüket.” Nos, ez igaz, de a valódi nemzeti viselet mögött alázat, kézműves munka és valódi történelmi emlékezet áll. Ha ezt lecseréljük egy ismételgetett pártlogóra, abból nem hagyományőrzés lesz, hanem egy olcsó politikai termék.

Ezt láthattuk a Tisza tüntetéseken is, amikor magyar zászlókat osztogattak a résztvevőknek, akik a tünti után kidobták az utcai szemetesekbe, vagy éppen a földre ledobva hagyták a magyar lobogókat.

És ismét idézem Magyar Pétert: „Más országokban a vezetők büszkén hordják a saját nemzeti viseletüket. Remélem, ez a jövőben nálunk sem lesz kirívó.” Legyen így! Ebben egyetértünk.

DE, a Tiszába betagozódott MSZP, SZDSZ, DK, Momentum, Jobbik… és a többi balos/liberális párt, valamint a szimpatizánsaik azok, akik csúfolódtak, gúny tárgyává tették és leszólták évtizedeken keresztül a nemzeti viseleteinket, jelképeinket.

Pl.: „Mindegy, hogy korona vagy svájci sapka van a címeren…”- nem, nagyon nem mindegy! Vagy hogy a Magyar Szent Korona a múzeumba való. Ilyet csak az mond, aki nem érti a Magyar Szent Korona szakrális jelentőségét, a Szent Korona-tant, és igazából nem is érdekli...

Éppen ezért teljesen hiteltelen, amit csinálnak. 

Szerintem a szó, ami jellemzi Magyar Péter kabátját a „magyarkodás”.