„Rád szavaztunk, te pedig elárultál” – ezt skandálták pénteken a tüntetők a román elnöki hivatal előtt, a Cotroceni-palotánál. Ezúttal nem Nicușor Dan régi politikai ellenfelei, hanem olyan civil szervezetek és választók bírálták az államfőt, akik közül sokan tavaly teljes bizalommal rá szavaztak.
Ez is példázza azt a csalódottságot, amely hónapok óta erősödik a reformpárti és korrupcióellenes civil közegben.
Ha visszapörgetjük az eltelt egy évet, akkor azt látjuk, 2025. május 18-án még egészen más volt a hangulat Bukarestben. A matematikusból lett civil aktivista, a reformpárti Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyik alapítója és korábbi bukaresti főpolgármester 6,16 millió szavazattal, 53,6 százalékos eredménnyel győzte le George Simiont.
„Őszinte Romániát” ígért, a programjában pedig az szerepelt, hogy az állami intézményeket érdekcsoportok tartják fogva, a szakértelem helyét pedig átvették a pártkapcsolatok – ezen változtatni kell. A beiktatása után készített első közvélemény-kutatásban a CURS szerint 57 százaléknak volt jó vagy nagyon jó véleménye róla.
Egy évvel később az INSCOP felmérése arra mutatott rá, hogy már a megkérdezettek 70,5 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen az államfő munkájával.
Az első nagy törés: az ügyészségi kinevezések
A reformpárti tábor és az elnök közötti első komoly konfliktust az ügyészségek vezetőinek kinevezése okozta. Ez Romániában elég érzékeny ügy: a korrupcióellenes ügyészség korábbi látványos eljárásai után az igazságszolgáltatás függetlensége évek óta a reformpárti és a régi hatalmi hálózatok közötti küzdelem egyik fő terepe.
A PSD-s igazságügyi miniszter nyolc jelöltet terjesztett fel a legfontosabb ügyészségi tisztségekre. Közülük mindössze hárman kapták meg a bírói és ügyészi kar szakmai önigazgatási szerve, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) támogatását, Dan mégis egy kivétellel mindenkit kinevezett.
A következő nagy törést Ilie Bolojan kormányának bukása okozta. A fiskálisan szigorú Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) reformer vezetőjét Dan 2025-ben még az állam működésének átalakítására legalkalmasabb miniszterelnöknek nevezte.
Bolojan négypárti kabinetje megszorításokkal próbálta csökkenteni a költségvetési hiányt, és hozzányúlt az állami vállalatok körül kiépült érdekhálózatokhoz is. A koalíció legnagyobb pártja, a PSD 2026 tavaszán kihátrált mögüle, majd az AUR-ral közösen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a saját korábbi kormányát.
A kabinet május 5-én megbukott. Dan előbb Eugen Tomacot, majd Adrian Veșteát bízta meg kormányalakítással: az első jelölt többség híján visszalépett, a második kormányát leszavazta a parlament. Az ország azóta teljes jogkörű kabinet nélkül működik, az ügyvivő kormány pedig nem hozhat sürgősségi rendeleteket és nagyobb reformokat sem tud végrehajtani.
Veștea kijelölése után már a korrupcióellenes, uniópárti civil közeg is látványosan az elnök ellen fordult: június 19-én mintegy kétezren tüntettek a bukaresti Győzelem téren Ilie Bolojan mellett, valamint a PSD és az államfő ellen. A tiltakozást három, a Bolojan körüli reformpárti tábort érintő igazságügyi döntés váltotta ki.
A tüntetők „Nicușor, áruló!” jelszót skandáltak, egyesek pedig már az elnök tisztségből való felfüggesztését is követelték. Egy résztvevő a HotNews-nak azt mondta: Dan egy év alatt sem valósította meg a kampányában megígért „Őszinte Romániát”.
Pénteken ismét utcára vonultak a tüntetők:
"Rád szavaztunk, és te elárultál minket" - Tüntetés Cotroceniban
A tüntetők a következőket skandálták: „Nicuşoare, hagyd abba a hülyeséget, rúgd ki Pahonţut!”, „Kár, kár a kiontott vérért”, „Tisztelet nekik, a hősöknek”, és emlékeztettek arra, hogy az 1989-es forradalom hősei nem azért áldozták fel magukat, hogy a mai politikusok továbbra is magas tisztségekben tartsák azokat, akik megpróbálták leverni a forradalmat.
Néhány résztvevő elénekelte az Egyetemi téren született „Csavargók himnuszát”: „Inkább csavargó, mint aktivista, inkább halott, mint kommunista”.
A résztvevők közül néhányan azt mondják, azért vonultak utcára, mert rokonai és barátaik haltak meg a forradalomban, mások azt állítják, hogy elvek védelmében vonultak utcára, míg Nicuşor Dan mai ellenzői közül sokan bevallják, hogy rá szavaztak.