A második negyedévben az ország GDP-je 1,7 százalékkal volt magasabb, mint 2025 azonos időszakában, az első negyedévhez képest pedig 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság – közölte a KSH a részletes adatokat.
Ami az előző negyedévhez viszonyított 0,5 százalékos gazdasági növekedést illeti,
termelési oldalon a mezőgazdaság jelentősen (15,6 százalékkal) visszaesett, ami így a csekély súlya ellenére is érdemben visszafogta a gazdasági teljesítményt
– kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.
A másik komolyabb negatív meglepetés az elemző szerint a szolgáltatószektor egészének gyenge teljesítménye volt. Az információ, kommunikáció területe a választási bumm után megint enyhén visszaesett, de az ingatlanügyletek területe is immáron tíz negyedéve zsugorodik. A csekély súlyú művészet, szórakoztatás szektor is csökkenő hozzáadott értéket mutatott a második negyedévben. Érdemi növekedést egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a logisztika tudtak felmutatni.
A beruházások éves alapon mért 6,3 százalékos zuhanása aggasztó képest fest a gazdaság potenciális növekedéséről
– figyelmeztet Virovácz.
Az export éves bázison végre bővülni tudott, de a tavalyi alacsony bázis mellett az import kiugró, 6,3 százalékos növekedést jelez.
Mindezek alapján elmondható, hogy
a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény mögött részben a beruházások váratlanul nagy összeomlása és a gazdasági teljesítményt jobban visszafogó negatív nettóexport-hatás áll.
Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa 1,7 százalékos növekedést jelez előre.
Az év egészében a fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak, ha az év végi beruházási statisztikákat képes lesz megtolni az uniós pénzáramlás. Eközben a nettó export érdemben visszafoghatja a GDP-bővülést, hiszen a harmadik negyedévben a paksi krízis biztosan negatívan hatott a külkereskedelmi egyenlegre.
A romló költségvetési helyzet az államadósságban is megjelenik. A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet 2026-ban.
A kormány szerint ez átmeneti növekedés, az adósságráta csökkenése pedig 2026 után indulhat újra.
A kabinet ugyanakkor továbbra is azt a célt hangoztatja, hogy 2030-ra megteremti az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.