„Arra számítok, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) tartósan velünk marad, mert a speciális, korrupcióellenes szervezetek beváltak Európában” – mondta a szélsőliberális HVG.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója egy kedden publikált interjúban.
Ligeti főleg azért érintett a kérdésben, mert ő volt a végső győzelemre esélyes egyik pályázó az NVVH elnöki posztjára kiírt pályázaton, de
végül mind az illetékes bizottság, mind az Országgyűlés Unger Annát, az ELTE kutatóját választotta, mely döntés ellen a Tisza szimpatizánsai is ellenérzésüket fejezték ki.
Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy – a várakozásokkal ellentétben – mégsem őt választották, azt felelte: „Nincsenek érzelmeim, és nincs lelkiállapotom.” Szerinte nem is lenne elegáns bármit is mondania.
Megismételte, amit korábban is elmondott, hogy nem szeretné a sajtóban kommentálni, hogy Unger Anna így is számít rá az NVVH-ban.
A Hvg.hu arra is rákérdezett, mely olyan ügyek adhatnak elfoglaltságot a hivatalnak, amiket a Transparency tárt fel. Ligeti szerint nincs olyan anyaguk, amit ne adtak volna át a nyomozó hatóságoknak.
Ligeti az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságában tartott meghallgatásán elmondta, nem biztos, hogy minden felelős végelszámoltatható, és nem minden vagyont lehet visszaszerezni, de fontos a múlt vizsgálatán keresztül megérteni, hogy mi történt, mi tette lehetővé a közvagyonsértést. Ligeti bemutatkozásában arról beszélt, hogy nem pályázott volna a pozícióra, ha a vagyonvisszaszerzés ne lenne megvalósítható. Nemcsak elsöprő erejű társadalmi igény és elvárás az elszámoltatás, de most megvan erre a politikai szándék és akarat is, mondta a feladatról.
Ligeti Miklós ügyészi múlt nélkül lehet legfőbb ügyész
Ligetit, akit fő vagyonvisszaszerzőként nem támogatott a kormánypárti többség, sokan nem is az NVVH falain belül, hanem az időközben megüresedett legfőbb ügyészi székben szeretnék viszontlátni. A politikai helyzet azzal együtt is komplikált, hogy erre a tisztségre Baka András államfő tesz javaslatot, aki már előre közölte, hogy jelöltjéről nem egyeztet a pártokkal:
- Ligeti legfőbb ügyésszé emelésével részben kielégítenék ugyan az Unger megválasztása miatt elégedetlen tiszás bázist, és ráadásul tovább erősítenék azt a közvélekedést, hogy Magyar Péter tud korrigálni, csakhogy a döntésnek beláthatatlan következményei is lehetnek.
- Beláthatatlan például, hogy Ligeti legfőbb ügyészként hogyan viszonyul a társvádhatósághoz, hogyan kezeli a korrupció elleni hivatal hatáskörében meglévő joghézagokat, amelyek akár a két szervezet közötti rivalizálás elmérgesedéséhez is vezethetnek.
Az Alaptörvényt tizennegyedik módosítása alapján a legfőbb ügyészt nem csak az ügyészek közül lehet választani.
Az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése 2024 végén erre a szövegre módosult: A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Vagyis a korábbi megfogalmazásból kikerült „az ügyészek közül” kitétel.