Itt a kormány feljelentési listája, huszonkettő ügyben több mint kétezer milliárd forint a tét

A minisztériumok – a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásától függetlenül – a kormányváltás óta több, a hatáskörükbe tartozó ügyet kezdtek vizsgálni, számos esetben feljelentést is tettek. 

A Feljelentetett billiók nevet viselő kormányzati oldalon elérhető adatok szerint

• 9 minisztérium 22 ügyben tett feljelentést.
• 11 esetben már megindult a nyomozás.
• A feljelentések 2128 milliárd forintról szólnak, ebből 53 százalék négy Eximbank-projekthez kötődik.

A négy eximbankos esetben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium tett feljelentést, ezek a következők:

• Az egyiptomi vasúti projekt, 1300 vasúti kocsi gyártása. A kormány július végi közleményében így fogalmazott: „576 milliárd forintos hitelt adtak az egyiptomi állami vasútnak, hogy abból magyar-orosz együttműködésben készülő vasúti kocsikat vásároljanak. Időközben a háborús szankciók miatt az oroszok kiszálltak az ügyletből, később pedig a magyar gyártók is csődbe mentek, ezért az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. Az átmenet közben a korábbi magyar–orosz kockázatmegosztás megszűnt, az egyéb feltételek (különösen az árazás, a kockázati felár és a biztosítéki rendszer) változatlanok maradtak, így az immár kizárólag magyar oldalt terhelő kockázatot nem ellentételezték.” Az ügyben a Dunakeszi Járműjavító érintett, a kormány szerint a helyzet a MÁV működését veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette. A feljelentés megtételének idején több mint 200 kocsit még nem szállítottak le, miközben a veszteséget hozó év után is történt osztalékkifizetés.
• Észak-macedón államhitel. A kormány ezzel kapcsolatban kifejtette: „Az Eximbank Észak-Macedóniának is adott hitelt, mégpedig szabad felhasználásút. Összesen 360 milliárd forint értékben, két részletben. Az évi 3,25 százalékos kamat jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért a magyar emberek juthatnak hitelhez, vagy amekkora kamatot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítana fel egy hasonló ügyletben. A különbség miatt keletkező kamatkiegyenlítés több mint 90 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést.”
• A Duna Aszfalt Zambia és Kongó közötti útépítése. A kormány szerint „mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál. A finanszírozás 80 százalékára, vagyis nagyjából 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet. A projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya. A kötvényjegyzést az Eximbank belső jóváhagyási rendjével ellentétben nem az intézmény igazgatósága hagyta jóvá, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium mint az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlója vonta a döntést magához, és alapítói határozattal engedélyezte.” A Duna Aszfalt Zrt. azóta kezdeményezte a GED Agrica projekthez kötődő kötvényeinek önkéntes visszaváltását az EXIM Banknál és az MFB Banknál is.
• Sofitel-hitel. Az illetékes minisztérium közleményében az áll, hogy „2025 júniusában 59 milliárd forintot szavazott meg a bank igazgatósága az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos, volt MALÉV Irodaház átalakítására. Ez a beruházás a volt kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódik. A hitelkérelemről készített 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, ráadásul az ügylet az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott.”

A minisztériumok által tett további feljelentések:

• A Külügyminisztérium a 2020-as, a koronavírus-járvány idején történt lélegeztetőgép-beszerzés,
• a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a mohácsi Duna-híd beruházásnál kifizetett előleg (azóta már történt visszafizetés) és az M6-os autópálya-koncesszió,
• a Tudományos és Technológiai Minisztérium a Gondosóra-program és az oktatási, ügyviteli rendszerek (Kréta, Neptun, Poszeidon) beszerzése, üzemeltetése,
• az Egészségügyi Minisztérium az Országos Mentőszolgálat járműbeszerzései,
• a Miniszterelnökség egy adattörlő szolgáltatás finanszírozása és elszámolása, az ortodox akadémia támogatása, a 2020-2026 közötti kormányzati médiamonitoring-szerződések, a Kommentár Alapítvány támogatása, a Triton Communications közösségimédia-kommunikációs szerződése, valamint civil szervezetek támogatási és kifizetési köre,
• a Belügyminisztérium a Fradivárosra szánt összeg és a Tartalom Előkészítő Osztály által „állami pénzből készített pártpropaganda”,
• a Szociális és Családügyi Minisztérium négyszáz kazán beszerzésének, valamint a vélhetően túlárazott nyuszimotor-vásárlások,
• a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.,
• a Pénzügyminisztérium egy támogatási kérelemmel kapcsolatos visszaélés ügyében tett feljelentést.

Bár a Feljelentett billiók oldal kritériumai miatt nem szerepel a listában, de ettől függetlenül több más esetben – például az „aranykonvoj” vagy a Nemzeti Kulturális Alap kifizetéseinek ügyében – is zajlanak nyomozások.

(index)