Az európai mezőgazdaságot sújtó aszály és piaci válság miatt több ország százmillió, sőt Németország egymilliárd eurós nagyságrendű rendkívüli támogatási programokat indít. Eközben az Európai Parlament agrárbizottsága nem támogatta az uniós válságalap megduplázását. Magyarországon egyelőre nem jelentettek be új költségvetési mentőcsomagot, miközben a kormány részben a támogatások előrehozásával, részben pedig a hazai fogyasztás élénkítésével próbálná segíteni a bajba került agráriumot.
Az Európai Parlament (EP) néppárti-baloldali koalíciója leszavazta azt az indítványt, amely 450 millióról 900 millió euróra növelte volna az uniós válságalap összegét a jövő évi uniós költségvetésben. A módosító indítványról, amelyet korábban Dömötör Csaba képviselő nyújtott be a Patrióta frakció tagjaként, szerdán szavaztak az EP mezőgazdasági szakbizottságában.
Ez az elutasítás beleillik abba a néppárti-baloldali törekvésbe, amely az agrártámogatások fokozatos leépítéséről szól. Ursula von der Leyen terve alapján 20 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat a következő hétéves költségvetésben
– jelezte Dömötör Csaba.
Teszik ezt annak ellenére – írja a képviselő –, hogy a jelenlegi helyzetben az európai gazdáknak kiemelt támogatásra, és a válságalap jelentős bővítésére lenne szüksége. Az elmúlt hetek aszálya Európa több térségében 20-30 százalékos terméscsökkenést okozott a szántóföldi növénytermesztőknek. Az állattenyésztők is nehéz helyzetbe kerültek; a legelők kiégtek, a takarmány ára pedig az egekbe szökött. Az aszály először európai gazdák százezreinek okoz jelentős jövedelmi károkat, de az annak nyomán megugró élelmiszerárak már milliókat érinthetnek.
Különösen annak tükrében vet fel kérdéseket az indítvány leszavazása, hogy közben Németországban nemzeti jelentőségű válságnak nyilvánította a német mezőgazdaság helyzetét Alois Rainer szövetségi agrárminiszter, ez pedig lehetővé teszi, hogy a német kormány összesen egymilliárd eurós, mintegy 369 milliárd forintos pénzügyi kerettel avatkozzon be – írja a Világgazdaság. A német csomag középpontjában kedvezményes hitelprogramok állnak, de Berlin adókönnyítéseket, műtrágyatámogatást és a közvetlen agrárkifizetések emelését is tervezi.
Európa-szerte nyílnak meg a pénzcsapok
Németország nincs egyedül a rendkívüli beavatkozással. Franciaország több százmillió eurós csomagot készít elő, amely közvetlen kompenzációt, adókedvezményeket, valamint a takarmány, vetőmag és palánták beszerzéséhez nyújtott segítséget is tartalmazhat.
Görögország 160 millió eurót fordít az állattenyésztők, valamint a gyapot- és búzatermelők támogatására. Románia 54,4 millió eurós programot indított a szarvasmarha- és bivalytartók számára, Portugália pedig 20 millió euró vissza nem térítendő támogatást különített el az energia- és műtrágyaköltségek ellensúlyozására.
Szlovénia szintén több tízmillió eurós programmal segíti az aszály és az emelkedő költségek miatt nehéz helyzetbe került gazdákat. Olaszországban pedig az Európai Bizottság egy 500 millió eurós támogatási programot engedélyezett az Emilia–Romagna térségében természeti károkat szenvedett vállalkozások számára.
Magyarországon egyelőre nincs új mentőcsomag
Az uniós forrásokat ugyanakkor külön kell választani a tagállamok saját költségvetéséből finanszírozott támogatásoktól. Magyarország például az uniós mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euróhoz, mintegy négymilliárd forinthoz juthat.
Ez az összeg azonban a 2025-ös aszályban jelentős hozamveszteséget elszenvedő kukoricatermelők támogatására szolgál, vagyis nem az idei károkra és nem jelent új magyar költségvetési többletforrást.
A magyar kormány az idei válság kezelésére elsősorban a támogatási előlegek korábbi és magasabb arányú kifizetését, valamint önkéntes tőketörlesztési moratóriumot jelentett be. Utóbbi azonban nem automatikus, a gazdálkodóknak külön kell megállapodniuk a bankjukkal, miközben a kamatfizetési kötelezettség továbbra is fennmarad.
Ez jelentős különbség a német vagy más nyugat- és dél-európai országok gyakorlatához képest, ahol több helyen új, közvetlen költségvetési forrásokat mozgósítanak.
Hatalmas viharban van a magyar agrárium
Bóna Szabolcs agrárminiszter is rendkívül súlyosnak nevezte a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelyet „hatalmas tengeri viharhoz” hasonlított. Az ágazatot egyszerre sújtja a történelmi aszály, a romló nemzetközi piaci környezet és számos gazdaság nehéz pénzügyi helyzete.
A magyar válasz egyik hangsúlyos eleme ugyanakkor nem egy új állami mentőcsomag, hanem a belföldi kereslet élénkítése. A miniszter szerint már az is jelentős segítséget jelentene a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságnak, ha a fogyasztók havonta ötezer forinttal többet költenének magyar alapanyagból készült, magasabb hozzáadott értékű élelmiszerekre.
Az elképzelés szerint Magyarország nem a mezőgazdasági tömegtermékek piacán próbálhat sikeresen versenyezni olyan nagy termelőkkel, mint Ukrajna, hanem a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába kell elmozdulnia.
(MNO)