Ausztria feljelenti Magyarországot Brüsszelben a paksi fenékküszöb miatt

A csaknem kétórás esemény végén a kormányfő kérdést kapott az azbesztszennyezéssel kapcsolatban, ami Magyarország számos települését érinti. A rendezés hosszú ideje húzódik, hétfőn derült ki, hogy a szombathelyi önkormányzat például nem vár tovább a kormányzati támogatás részletszabályaira és rendkívüli közgyűlésen döntött az azbesztszennyezés kezeléséről. 

Az Ausztriából Magyarországra került, azbeszttel szennyezett kőről a miniszterelnök először arról beszélt, hogy a kárlista összeállítása zajlik. Egyelőre nem egy keresetet, hanem egy hivatalos megkeresést állítanak össze, azt kérve, hogy a szomszédos állam "a szennyező fizet" elv alapján álljon helyt. Külön kiemelte, hogy már jelezte az osztrák kancellárnak, Christian Stockernek, hogy Magyarország nem fog hátralépni ebben az ügyben. Majd ezen a ponton hozta szóba teljesen váratlanul a paksi fenékküszöböt és árult el eddig nem ismert információt.

És csak úgy jelzem, így zárójelben, hogy egyébként tudomásom szerint Ausztria az Unióhoz fordult a paksi építkezésünk miatt, a fenékküszöb miatt

– jelentette be. 

Ez eddig nem volt ismert, sőt, nyilvánosan elérhető nyomát sem találni annak, hogy Ausztria ilyen lépést tett volna.

Mindenesetre Magyar Péter egyértelműen párhuzamot vont az azbesztszennyezés és a paksi fenékküszöb elleni osztrák panasz között. Úgy folytatta ugyanis, hogy előbbinél valódi károkozás következett be, sok ezer ember egészségének a veszélyeztetésével, adott esetben az ingatlanok értékének csökkenésével.

Ez egy valódi kár. A paksi fenékküszöb egy havária helyzet elhárítása volt, annak lehetővé tétele, hogy egyrészt termeljen a paksi atomerőmű és még véletlenül se kerüljön veszélybe a nukleáris biztonság – fogalmazott. 

Ebből úgy tűnik, mintha Ausztria károkozás miatt tett volna panaszt az EU-nál Magyarországra, a paksi fenékküszöbre. 

Az is felmerülhet, hogy a paksi fenékküszöb megépítése éppen a sürgőssége okán nem esett át a szokványos engedélyeztetési folyamatokon. Erről a műszaki egyetem, a BME azt írta – mint ismert, az egyetem Építőmérnöki Karán készültek el az atomerőmű üzemelését segítő műtárgy hatásvizsgálatai –, hogy a paksi fenékküszöb építése egy olyan rendkívüli és azonnali élet- és vagyonvédelmi beavatkozás volt, amelynél a kritikus infrastruktúra védelme felülírta a hagyományos, akár hónapokig tartó nemzetközi és hazai engedélyeztetési eljárásokat.

Normál körülmények között egy ilyen, a Duna teljes keresztmetszetét érintő beruházás előtt kötelező a hazai zöldhatóságok, a szomszédos országok, valamint a nemzetközi folyami bizottságok és az Európai Unió hivatalos értesítése illetve a részletes környezeti hatásvizsgálatok elvégzése.

A Tisza-kormány viszont a kialakult helyzetet veszélyhelyzetnek minősítette, a beruházást pedig nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek. Így a jogszabályi lehetőségekkel élve a kötelező környezetvédelmi engedélyek beszerzése előtt elindította a kivitelezést.

Ebben a havaria helyzetben az Európai Uniótól nem előzetes engedélyt kellett kérni, hanem a sürgős beavatkozás után, utólagosan kell feléjük szakmailag indokolni és igazolni a lépés elkerülhetetlenségét, miközben a mérnökök a hidraulikai modellezéseket és a hatásvizsgálatokat a rohamtempójú építkezéssel párhuzamosan végzik el. 

(vg.hu)