Rumen Radev bolgár miniszterelnök figyelmeztetett arra a kockázatra, hogy Oroszország válaszlépéseket tehet az európai nagy hatótávolságú fegyverekkel a területére mért csapásokra, és felszólította Európát, hogy vegye figyelembe az ilyen lépések következményeit – írja a The Sofia Globe.
„Mire számíthatunk, ha nagy hatótávolságú fegyvereinket egy másik ország hátországának mélyén végrehajtott támadásokra használjuk? Az ország tétlenül fogja nézni, vagy válaszolni fog? Ez a legfontosabb kérdés”
– mondta Radev.
Felhívta az európai országokat, hogy komolyabban mérlegeljék az eszkaláció kockázatait, és minél hamarabb térjenek vissza a konfliktus tárgyalóasztalnál történő megoldásának kereséséhez. A miniszterelnök szerint a konfliktus folytatódásával nő annak kiterjedésének veszélye, és hangsúlyozta: „A kockázat napról napra növekszik”.
„Véleményem szerint Európa Oroszország nélkül is létezhet. De Európa aligha tudna hosszú távon Oroszországgal szemben fennmaradni”
– tette hozzá Radev.
Radev emellett kommentálta a lipcsei repülőtéren történt, robbanóanyaggal felszerelt drónnal kapcsolatos incidenst, valamint a Németország által Oroszország ellen felhozott vádakat, amelyeket Moszkva elutasít. A bolgár miniszterelnök a történteket „rendkívül aggasztónak” nevezte.
Az orosz nagykövetség „abszurdnak és bizonyíték nélkülinek” nevezte a német vádakat. Szergej Lavrov külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva soha nem irányít drónokat vagy rakétákat az EU- és a NATO-tagállamok területére. Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy az Oroszország ellen irányuló vádak a berlini belpolitika válságához kapcsolódnak.
Ugyanakkor a bolgár miniszterelnök megjegyezte, hogy a bolgár titkosszolgálatok egyelőre nem adtak át a hatóságoknak konkrét adatokat Oroszország részvételéről az incidensben. „A politikai nyilatkozatok után a titkosszolgálatok már konkrét tényeket is közölnek. Ilyen konkrét tényeket a titkosszolgálatoktól egyelőre nem kaptunk” – mondta.
Bulgáriának a konfliktus lezárására és diplomáciai megoldásra kell törekednie, nem pedig automatikusan támogatnia azokat az álláspontokat, amelyek a helyzet további eszkalációjához vezethetnek – jelentette ki Radev.
„Európa nem egy verseny a megfelelésért. És ha ragaszkodnak ahhoz, hogy Bulgáriának feltétlenül részt kell vennie az eszkalációban, nekem nincsenek ilyen szándékaim”
– mondta a miniszterelnök.
Iliana Jotova, Bulgária elnöke augusztusban szintén felszólított az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, és kijelentette, hogy Szófia részt kell vegyen a békés megoldás keresésében.
A NATO Ukrajnával közösen olyan fegyvereket fejleszt, amelyekkel orosz légitámaszpontokat lehet megsemmisíteni – jelentette be júniusban Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője. „Konkrétan olyan fegyverek kifejlesztéséről van szó, amelyekkel az orosz repülőterek és légibázisok tömeges megsemmisítése és hosszú távú harcképtelenné tétele lehetséges, beleértve azokat is, amelyek országunk belsejében találhatók” – jelentette ki Zaharova.
Minél több csapást mér Ukrajna az oroszországi infrastruktúra-létesítményekre, annál nagyobb biztonsági zónát kell kialakítani – jelentette ki júliusban Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban „Ukrajna, Európa és a globális biztonság” című cikkében azt írta, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás katasztrofális következményekkel járó nukleáris csapásváltáshoz vezethet.
Moszkva többször is kijelentette, hogy kész az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra. Putyin szerint ezeken figyelembe kell venni az Anchorage-ban elért megállapodásokat és a fronton kialakult valós helyzetet. Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Oroszország kész a tárgyalásokra, ha a Nyugat konstruktív hozzáállást tanúsít, míg Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megjegyezte, hogy Moszkva nyitott a kapcsolatfelvételre, de Kijevet „az európai fővárosok a háború folytatására buzdítják”.