Világszerte drágulnak az élelmiszerek – Magyarországon is megérezhetjük a hatását

• Világszerte emelkednek az élelmiszerárak
• A cukor ára egyetlen hónap alatt 11,9 százalékkal ugrott meg, a búza pedig 15 százalékkal drágább, mint egy éve.
• Magyarországon is nőhet a nyomás, mert a globális drágulás mellé hazai aszály, takarmányhiány és agrárágazati nehézségek társulnak.

Eemelkedni kezdtek több fontos élelmiszer-alapanyag világpiaci árai, miközben az időjárás és a geopolitikai feszültségek is egyre nagyobb kockázatot jelentenek az ellátásra. Az élelmiszerárak augusztusban világszerte tovább nőttek, a cukor ára pedig egyetlen hónap alatt csaknem 12 százalékkal ugrott meg.

Világszerte emelkedett több élelmiszer ára

A FAO élelmiszerár-indexe 2026 augusztusában 133,3 pontot ért el, ami 1,9 százalékkal magasabb a júliusi értéknél, és 2,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerárak emelkedésében az extrém időjárás, a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi-logisztikai problémák egyaránt szerepet játszanak.

A legnagyobb drágulást a cukornál mérték: a FAO cukorár-indexe augusztusban 11,9 százalékkal emelkedett. Az európai cukorrépa-termést kedvezőtlen időjárás veszélyezteti, miközben az El Niño az ázsiai termelés körül is bizonytalanságot okoz. A gabonafélék ára szintén emelkedett. A búza világpiaci ára júliushoz képest 2,6 százalékkal nőtt, és már 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica 2,5 százalékkal, a rizs pedig 0,5 százalékkal drágult egy hónap alatt.

A hőség és a konfliktusok is hajtják az élelmiszerárakat

A búzánál a fekete-tengeri exportlogisztika zavarai és a forró, száraz európai nyár rontotta a kilátásokat. A kukorica árát az amerikai és európai termés miatti aggodalmak mellett az erős takarmány- és etanolkereslet, Ukrajna akadozó exportja, valamint a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos kockázatok is felfelé hajtották. Drágultak a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek is. Utóbbiaknál az európai hőség és szárazság miatt szűkülő tejkínálat játszott jelentős szerepet.

Visszaeshet a világ gabonatermelése

A FAO arra számít, hogy 2026-ban 2,98 milliárd tonna gabona teremhet világszerte. Ez 2 százalékkal kevesebb a 2025-ös rekordnál, ugyanakkor még mindig a valaha mért második legmagasabb mennyiség lenne. A búzatermelést 810,7 millió tonnára becsülik, míg a rizstermelés 1,9 százalékkal maradhat el az előző szezon történelmi csúcsától – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

Európa bajba kerülhet télen: nem sikerült feltölteni a gáztározókat

Európa az elmúlt évek egyik legnehezebb gázpiaci időszakára készülhet, miközben a kontinens tárolói még messze vannak a kívánt szinttől. A helyzet Európában komoly áremelkedést hozhat, ráadásul a világ szegényebb országai is kiszorulhatnak a globális gázpiacról.

Veszélyben egy fontos élelmiszer az aszály miatt

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai tejtermelők, miközben egyszerre sújtja őket az alacsony felvásárlási ár, az aszály és a takarmányhiány. 

A magyar tejágazat válsága már odáig jutott, hogy egyes gazdaságok felszámolják állományukat.

(Origo)