Szeptemberben csökkent a Tisza támogatottsága – írta szerdán közzétett elemzésében az Europion. A Tisza gyengülésével párhuzamosan ebben a hónapban kismértékben a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora nőtt. A kutatás szerint Vitézy Dávid a legnépszerűbb politikus.
Az augusztusi 49 százalékot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47 százaléka szavazna a kormánypártra, amivel a Tisza közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes népesség körében (44 százalék) és a május-júniusi csúcshoz viszonyítva 5 százalékot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el – áll az Europion szerdán közzétett, reprezentatív felmérésében.
Mint írták, a fővárosban (56 százalék), a megyei jogú városokban (51 százalék), a 40 év alattiak körében (52 százalék) és legfőképpen a diplomások között (62 százalék) azonban még továbbra is abszolút többség áll a kormánypárt mögött. Hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is. A pártválasztók között az augusztusi 58 százalék után jelenleg 57 százalék, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61 százalék után most 59 százalék támogatja a Tiszát. Havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5 százalékot veszített a kormánypárt a május-júniusi csúcs óta.
Egyre több a pártnélküli
Hozzátették: élesedő pártversenyről azonban még korai beszélni, ugyanis a Tisza gyengüléséből sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem tudott meggyőzően profitálni.
A nagyobbik ellenzéki párt mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21 százalék), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (25-ről 26-ra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (25-ről 27-re) erősödést jelentett.
A Mi Hazánk esetében mind a három bázison százalékpontra megegyező méretű tábor áll az augusztusi méréshez viszonyítva: 10 százalék a teljes népességben, 12 a pártválasztók körében, és 10 a biztos szavazó pártválasztók táborában.
Az Europion mérése szerint a legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg: a pártnélküliek az augusztusi 15 százalék után most 18 százaléknyian vannak.
Az elbizonytalanodás jele a választói aktivitásban is tetten érhető. Míg augusztusban még 74 százaélk állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, szeptemberre 69 százalékra mérséklődött ez a mutató. Különösen a legfiatalabb korosztály körében érzékelhető a megcsappant érdeklődés a politika iránt, a 30 év alattiak alig fele (53 százalék) állítja biztosan, hogy részt venne a választásokon – írták.
Vitézy vezet, Orbán javított a pozícióján, Bakát nem ismerik
A kutatócég azt is kiemelte, hogy az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén:
az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52 százalék látná inkább, vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben és ezzel már 3 százalékkal előzi Magyar Pétert és 7 százalékkal Forsthoffer Ágnest. Őket Kapitány István (43 százalék) és Orbán Anita (43 százalék) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint következik 38 százalékos népszerűségi mutatójával.
A méréseben először szereplő Bujdosó Andreáról csak minden második megkérdezett tudott véleményt alkotni az Europion szerint, de a véleményt alkotók körében sem arat igazán átütő sikert a Tisza frakcióvezetőjének tevékenysége: csupán 27 százalék látná őt fontos szerepben és 23 százalék kifejezetten elutasítja őt.
Az ellenzéki politikusok között valamelyest javítani tudott pozícióján a látványosan háttérbe szoruló volt kormányfő, Orbán Viktor. Az augusztusi 28 százalékhoz képest szeptemberben 31 százalék állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, amivel Toroczkaival megegyező helyet foglal el a rangsorban.
Ezzel együtt továbbra is Orbán a messze legelutasítottabb magyar politikus, közel a magyarok fele (47 százalék) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben. Orbánhoz és Toroczkaihoz képest jóval szerényebb Bóka János Fidesz-frakcióvezető népszerűsége, őt csak 18 százalék látná fontos pozícióban. Talán meglepő módon Baka András államfő továbbra is nagyrészt ismeretlen a magyarok számára. A megkérdezetteknek csupán 53 százaléka tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30 százalék), mint negatívan (23 százalék) vélekedők.
Népszerűtlen volt káosz az NVVH körül
A felmérésben arra is kitértek, hogy hogyan értékelik a magyarok a Tisza-kormány regnálása óta kibontakozó főbb folyamatokat, epizódokat.
Kilenc ilyen epizód értékelésére kértük a válaszadóinkat mind a kormány tevékenységének megítélése, mind a válaszadók az adott folyamatra fordított figyelme szempontjából
– írták, hangsúlyozva, hogy a kormányzattal való elégedettség rangsorában az uniós politikai fordulat/EU-pénzek végeztek az élen (52 százalék), ezt követi a nyári energiaválság kezelése (50 százalék) és a 17. Alkotmánymódosítás folyamata (48 százalék) bár ez utóbbinak az elutasítottsága is relatív magas (31 százalék).
A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42 százalék), az NVVH felállítása és vezetőjének megválasztása (41 százalék) és az új államfő kinevezésének folyamata (39 százalék) bizonyultak. Az áprilisban a Tiszára szavazók szélesebb táborán belül azonban ezek a problematikusnak tűnő epizódok sem bizonyultak annyira megosztónak, mint azt az akkori azonnali reakciókból sejteni lehetett.
A Tiszára szavazóknak csak 14 százaléka alkotott kifejezetten negatív véleményt az NVVH felállításának és csak 11 százalékuk az új államfő kinevezésének folyamatáról. Szélesebb sávban szórnak a válaszok, amikor az adott epizódra fordított figyelemről kérdeztük a válaszadókat.
Ebben a rangsorban kiemelkedett a nyári energiaválság kezelése (61 százalék követte ezt szorosan), ezt a májusi kormányalakítás (54 százalék) és az alaptörvény 17. módosítása (54 százalék) követte a sorban. A skála másik végpontján az augusztus 20-i tűzijáték megrendezése (44 százalék) kerülte el leginkább az emberek figyelmét, de a vártnál talán kevésbé követték szoros figyelemmel az új államfő kinevezési folyamatát (49 százalék) is és a közmédia átalakítását (49 százalék).
Tendenciózusan elmondható, hogy az áprilisban Fideszre szavazók jóval nagyobb távolságtartással követték a folyamatot, mint az akkori tiszások. A nyári energiaválságon kívül (52 százalék) az összes epizódot a fideszesek kevesebb mint fele követte szoros figyelemmel a saját elmondásuk szerint.
(MNO)