A bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit idén júliusban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt.
A júniusi után tehát júliusban is visszafogott volt a bérdinamika Magyarországon, a Portfolio szerint – ha a fegyverpénz torzító hatásait levesszük – utoljára 2021-ben láttunk olyan alacsony béremelkedési ütemet, mint most. Ez a lassulás viszont a reálkeresetek alakulásában nem igazán látszik – ez pedig annak köszönhető, hogy az infláció az elmúlt hónapokban 1 százalék közelébe süllyedt, miközben 2025 vége felé még 3–4 százalék között mozgott.
A KSH magyarázata szerint a nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően volt magasabb a bruttó átlagkereset növekedésénél.
Bár a legtöbb szó általában az átlagkeresetről esik, a mediánbér általában pontosabb képet ad – ezt úgy számolják, hogy sorba rakják az összes fizetést, és kiválasztják a középsőt. Így kevesebb a torzítás, mint az átlagbérek számításánál. A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forint volt júliusban, 8,5, illetve 9,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakinál. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az alacsonyabb jövedelmi szinteken nagyobb volt a béremelés idén, mint a magasabb fizetéseknél.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 706 900 forint volt, 7 százalékkal több a tavaly júliusinál. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 699 000, a költségvetésben 721 200, a nonprofit szektorban 741 700 forintot tett ki, 6,8 és 7,6, illetve 7,2 százalékkal nőtt egy év alatt.