A magyar külpolitikai teljes fordulatot írt le a Tisza-kormány alatt, és Orbán Anita külügyminiszter a múlt héten bejelentette: Magyarország tíz, az orosz budapesti képviseleten dolgozó személy távozását rendelte el.
A fejlemény alig több mint egyhetes, az orosz válaszlépésről annyit tudni, hogy biztosan érkezik és kemény lesz. A szerb lapok intenzív figyelemmel számoltak be az eseményről és azóta is visszatérően foglalkoznak vele, nem véletlenül.
A legfrissebb hírek azt sugallják, hogy érintetté válhat a jekatyerinburgi magyar konzulátus.
A szerb félelem az, hogy ha a formális visszavágásnak nem is lesz része a NIS ügye, a kapcsolatok elromlása kisiklathatja a Mol szerbiai terveit.
Az életnek ebben az esetben is tovább kell haladnia, a szerb benzinkutaknál üzemanyagot kell mérni az autósoknak, és a szomszédok tudnak pótmegoldást a maguk számára, a Mol és a magyarok azt kapják, amit kapnak. Belgrádban nagyon nem örülnek a budapesti fejleménynek: magyar és orosz viszonylatban is nagyon kellemetlen helyzetbe hozza őket.
A szerb Blic egy beszélgetést idéz szerdai cikkében Nebojša Atanacković olajvállalkozóval és Veljko Mijušković közgazdász professzorral az energiakihívásokról, amelyben az előbbi a következő kérdést teszi fel: most felmerül egy teljesen logikus kérdés, mi lesz a Mol és a Gazpromnyefty közötti tárgyalásokkal, és ha ezek a tárgyalások kudarcba fulladnak, mi lesz velünk és az olajiparunkkal?
Ha nem sikerül megállapodni a MOL-lal, nagyon nehéz lesz alternatív megoldást találni – vélte a vállalkozó, aki szerint az oroszok szoktak válaszolni az olyan lépésekre, amilyet Orbán Anita tett, és most is fognak.
Szerinte a rossz esetben Szerbiának más modellt kellene keresnie a NIS ügyének rendezésére, és az egyik lehetőségként a vállalat feletti ellenőrzés átvételét említette.
Talán csak azt tehetjük, hogy végrehajtunk egyfajta csendes államosítást, ahogyan Németország tette egy Berlin melletti finomító esetében, ahol egyszerűen átvették a tulajdonosi ellenőrzést. Az oroszok által ebbe a finomítóba fektetett tőkét nem használják fel, hanem elkülönítve tartják valahol, és valószínűleg majd akkor adják vissza Oroszországnak, amikor ennek eljön az ideje. Nekünk is tennünk kell valamit
– mondta Atanacković.
Arra is rámutatott, hogy a gazdasági kapcsolatokat – függetlenül az országok közötti politikai viszonyoktól és barátságtól – mindig mindkét fél érdekei felől kell vizsgálni.
Ezek természetesen nem hivatalos nyilatkozatok, de ha a szerb kormányon belül hasonló gondolatok kerekednek felül, a Mol búcsút mondhat története egyik legnagyobb előrelépésének.
(vg.hu)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.