Újabb nyílt levélben fordult Cserhalmi Györgyhöz Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, miután a Nemzet Színésze egy interjúban az intézmény jövőjéről beszélt. Cserhalmi szerint Vidnyánszkynak ki kellene töltenie 2028 nyaráig tartó mandátumát, ezt követően azonban arról is dönteni lehetne, szükség van-e továbbra is a Nemzeti Színházra. A vezérigazgató az Indexnek eljuttatott levelében figyelmeztetett: ha valóban az intézmény megszüntetése lenne a cél, nem ő lenne az egyetlen, aki fellépne ez ellen.
Vidnyánszky Attila szeptember 18-án az Indexnek megküldött nyílt levélben reagált Cserhalmi Györgynek a Magyar Hangban megjelent interjújára. A Nemzeti Színház vezérigazgatóját elsősorban a Nemzet Színészének az intézmény jövőjére vonatkozó kijelentése háborította fel. Cserhalmi a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy korábbi kritikái ellenére sem támogatná Vidnyánszky Attila idő előtti leváltását. Álláspontja szerint a vezérigazgatónak a többi színházvezetővel azonos feltételek mellett kellene kitöltenie a mandátumát. A színész hozzátette:
Azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre. Azért mertem mondani, hogy döntjük, mert a jövőről bármit képzelhetek. Én biztos, hogy nem fogok ebben a kérdésben dönteni.
Vidnyánszky Attila válaszlevelében úgy értelmezte Cserhalmi szavait, hogy azok már nem pusztán a Nemzeti Színház vezetésének kérdését érintik, hanem magának az intézménynek a létjogosultságát vonják kétségbe.
Vidnyánszky Attila: Nem a személyem a fontos
A Nemzeti Színház vezérigazgatója az Indexnek eljuttatott levelében felidézte Cserhalmi Györggyel való korábbi szakmai kapcsolatát, ugyanakkor csalódottságának adott hangot a színész mostani nyilatkozata miatt.
Még mindig él bennem régen gyümölcsöző szakmai kapcsolatunk emléke, de egyre kevésbé képes elhomályosítani a gondolkodásodban beállt változást egykori művészi teljesítményed
– fogalmazott Vidnyánszky. A vezérigazgató hangsúlyozta, számára nem saját vezetői megbízatásának meghosszabbítása vagy idő előtti megszüntetése a legfontosabb kérdés.
Nem a személyem a fontos, így az is mellékes, hogy te kegyet gyakorolva meghagynád, hogy kitölthessem a mandátumomat a Nemzeti Színház élén
– írta.
Vidnyánszky a Nemzeti Színház szükségességét megkérdőjelező felvetést az intézmény történetének korábbi konfliktusaival állította párhuzamba. Levelében felidézte a régi Nemzeti Színház épületének 1965-ös felrobbantását, valamint azokat a korábbi szakmai vitákat, amelyekben az intézmény létjogosultságát és a nemzeti jelző jelentőségét kérdőjelezték meg. A vezérigazgató ugyanakkor annak is hangot adott, hogy bízik benne, Cserhalmit félreérthetően idézték, vagy a színész szerencsétlenül fogalmazott. Levelének végén azonban már határozott figyelmeztetést intézett egykori kollégájához.
Talán azzal vigasztalod magad, hogy te csak felelőtlenül fecsegsz rendszerváltásról, miegyébről, de látjuk, hogy elvbarátaid nem riadnak vissza a cselekvéstől
– írta Vidnyánszky, majd hozzátette:
Ha így lesz, aligha én leszek az egyetlen, aki az utatokba áll majd.
A vezérigazgató a nyílt levelet azzal zárta, hogy jövőre közös ünneplésre hívja mindazokat, akik fontosnak tartják a Nemzeti Színházat. Az intézmény fennállásának 190., a Duna-parti épület átadásának pedig a 25. évfordulóját ünneplik majd.
Nem ez volt az első nyílt levél
Nem ez az első alkalom, hogy a Nemzeti Színház vezérigazgatója nyilvános levélben válaszol Cserhalmi György bírálataira. A két művész között 2024 decemberében is vita alakult ki, miután megjelent a Csáki Judit színikritikus által készített, Cserhalmi visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. Vidnyánszky akkor az Origón közzétett nyílt levelében reagált a könyvben szereplő állításokra. Felidézte, hogy korábban a debreceni Csokonai Színházba szerződtette Cserhalmit, később pedig felkérte, hogy vezessen színészosztályt a Kaposvári Egyetemen. A vezérigazgató arról is írt, hogy Cserhalmi betegsége után a teljes kaposvári osztályát, köztük Szász Júliát is áthozta a Nemzeti Színházba.