Szentesi Zöldi László: Miénk a Terror Háza és miénk Schmidt Mária

Nagy Feró produkciójával megkezdődött a Terror Háza Múzeum elé meghirdetett demonstráció, amelyet Schmidt Mária főigazgatói megbízásának megszüntetése és az intézmény elrendelt felülvizsgálata miatt szerveztek. Nagy Feró az Utálom az egész XX. századot című dalt játszotta el. 

A rendezvény első felszólalója Bencsik Andás, aki arról beszélt, az elmúlt 100 évben háromszor rontottak rá a kommunisták a magyarokra. Az első 1956-ban volt. A forradalom azóta is a szabadság és a függetlenség csillaga.

Éppen ezért az intézmény fájdalmat ébreszt minden vállalt vagy titkos kommunistában – fogalmazott Bencsik András. 

Felsorolta, hogy először '56 nov 4-én a Vörös Hadsereg rombolta le a szabad létezés utolsó bástyáit, majd Kádár pufajkásai folytatták ezt, és megkezdődött a fél évszázados hazudozás, ami teljes kudarccal ért véget. Majd 2006 október 23-án rontottak rá a kommunisták és a posztkommunisták parancsára a békés tüntetőkre az álarcos rendőrök. Erre a kétharmados forradalommal adtak csattanós választ a magyarok – mondta Bencsik. Rámutatott:most itt vannak az újkommunisták a hetvenedik évfordulón, ugyanazt akarják, mint az elődeik.

Szabadságot a politikai foglyoknak! Nem engedjük, hogy az újkommunista csőcselék beszennyezze '56 évfordulóját!

– mondta Bencsik András. 

Ami a mi hazánkban zajlik, öt hónapja, arra nincs magyarázat – fogalmazott Szentesi Zöldi László újságíró a demonstráción. 

Mint mondta, van egy miniszterelnök, aki vendégként érkezett. Állítólag keresztyén és nemzeti érzelmű. De nem volt ott 2002-ben a Terror Háza megnyitóján. Hiába állítja, nem demokrata, mindenkit fenyeget, aki nem ért vele egyet. Emiatt ennek a kormánynak az összeomlása elkerülhetetlen.

Magyar Péter nem tud és nem is akar gátat venni az ország kiárusításának

– jelentette ki. 

Mint mondta, előbb utóbb mindenkinél el fog szakadni a cérna, előbb utóbb Magyar Péter magára haragítja az egész országot. Addig azonban türelem szükséges, a blöffkormánynak is idő kell, amíg magára haragítja az egész országot – jelentette ki. 

Szentesi Zöldi László hangsúlyozta, addig a nemzeti oldalnak újra kell építenie magát, fiatalokat kell toborozni, hogy ne csak sokan legyünk, de elegen is. 

Menczer Tamás az Orbán-kormány eredményeinek felsorolásával kezdte beszédét. Kijelentette, büszkék lehetnek az elmúlt 16 évre. Mint mondta, tavasszal a választók másképp döntöttek, ezt ők tudomásul vették.

Mi ezért nem szoktuk leszidni a választókat, azt a Tisza csinálja – mondta Menczer. Hozzátette, a a döntést elfogadták, a hibákból pedig tanulni fognak. Úgy fogalmazott, új könyvet kell írni, ami nem lesz könnyű, mert ellenzékben vannak. Hangsúlyozta, ő ugyanúgy szereti a hazáját ellenzékben, mint kormányon, a közösséget is ugyanúgy szereti és ugyanúgy tisztességesen dolgozik.

Menczer hosszasan sorolta a Tisza hazugságait, a 480 forintos üzemanyagártól az iskolakezdési támogatásig. Felsorolta, hogy az Orbán-kormány intézkedései közül mi mindent szüntetett meg a Tisza. Emlékeztetett például Lannert Judit oktatási miniszter szavaira a kisiskolák bezárásáról, illetve felemlegette, hogy a tárcavezető a szurkolókba is belerúgott.

Mi büszkék vagyunk a nemzeti színekre, nekünk ez a hazánk, nem az ideiglenes állomáshelyünk. A mi identitásunkat nem a Csipkejózsika határozza meg, hanem a piros, a fehér és a zöld

– fogalmazott.

Menczer Tamás kijelentette, egyszer minden buli véget ér. Szerinte a tiszások egyszer mondtak igazat, amikor arról beszéltek, hogy attól hogy a bohóc bemegy a palotába vagy a parlamentbe, attól még nem lesz belőle király, hanem a Parlamentből lesz cirkusz. 

Segítsd a melletted állót, támogasd a közösségedet és ne felejtsd, minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége – jelentette ki beszéde végén.

Bayer Zsolt publicista Orbán Viktort idézte beszéde elején: A múlt egyetlen darabját sem szabad végképp eltörölni, mert ha eltöröljük, újra átélhetjük, amit az elődeink, és a bűneiket is újra elkövethetjük. Bayer emlékeztetett, a Terror Házát már az elejétől hevesen támadták és ellenezték valakik. Bajuk volt a pengefallal, az elnevezéssel is. 

Mint mondta, Kovács László akkori MSZP-elnök a megbékélés és az emlékezés házává kívánta tenni az épületet.

Már akkor azon gondolkodtam, hogy a tízmillió hullát gyártó nácikkal, a százmillió hullát gyártó kommunistákkal milyen alapon szeretne bárki is megbékélni, kiegyezni

– fogalmazott Bayer Zsolt. 

A publicista azzal folytatta, Orbán Viktor a Terror Házáról akkor azt mondta: arra való, hogy megvédje a nemzetet a saját árnyékától, rács mögé zárja a félelmet, gyűlöletet, de azt nem feledjük. Nem azért van, hogy a fiatalok személyes élményeket szerezzenek, borzongjanak, hanem hogy tudják, mit álltak ki az előttünk járók.

Bayer Zsolt arra is emlékeztetett, hogy a megnyitón felolvasták az akkori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó levelét, aki arról írt, hogy nem lehet különbséget tenni a náci és a kommunista diktatúra rémtettei között, mert mindkettő az emberek életére tört, egyaránt az emberiség gyalázatává vált. Kulturális szempontból mindkettő a barbarizmus modern változata volt.

A publicista azt mondta a beszédében, a nácik faji alapon irtottak ki milliókat, a kommunisták pedig osztályalapon 100 milliókat, eredmény ugyanaz: hullahegyek. Közös még a két diktatúrában, hogy úgy léptek fel a történelem színpadára, mint a világ megváltói.

Annak idején nem volt szabad, nem volt polkorrekt összehasonlítani a kettőt, de annyit ma is kijelenthetünk: óvakodjatok a világmegváltóktól. Ők ugyanis az emberiség megváltóját Jézus Krisztust megtagadták, itt értek össze, itt váltak együvé a terrorháza átöltöző szobájában 

– mondta Bayer Zsolt. 

Szerinte a kommunisták és azok szellemi örökösei akarják a kezdetektől eltüntetni a múzeumot. Emlékeztetett arra az időszakra, amíg létezett a Szovjetunió és Moszkvából mondták meg, hogy mit szabad és mit gondolhatunk. Addig egy bizonyos közeg Moszkvarajongó volt, ki sem látszottak a Szovjetunió hátsójából. Amikor nyugatról kezdték el megmondani, akkor ezek azonnal megtagadták korábbi hitüket, nyugatrajongóvá váltak.

Ezek egyszerűen képtelenek ellenzékben lenni, nincs hozzá bátorságuk – mutatott rá Bayer. Hozzátette, mi viszont egész életünkben ellenzékben voltunk. 

Kijelentette, a rendszerváltás óta egyetlen olyan kormányunk volt, amely szembe mert szállni a korszellemmel, és ők hozták létre nekünk a Terror Házát.

A Terror Háza a miénk és meg fogjuk védeni. Történjék bármi, ez az épület ugyanaz marad, ami most, legfeljebb visszaépítjük, eredeti formájában – jelentette ki a publicista, aki egy apró változtatást is javasolt erre az esetre. Szerinte ugyanis a 20. század két egygyökerű szörnyideológiájából a 21. század szörnyideológia-gyártói levonták a következtetést: ma már nem kell hullahegyeket gyártani. Elég eltüntetni a hagyományt, a nemzeti identitást, a vallási identitást, és legvégül a nemi identitást is. Bayer szerint ennek is szentelni kell majd egy szobát az épületben.

Amikor visszaszerezzük a mi Terror Házánkat, akkor Schmidt Mária lesz az igazgató, és Orbán Viktor mondja az új avatóbeszédet. És akkor drága barátaim, ezek a mai brüsszeliták, mai hazaárulók, a korszellemmel együtt üvöltő senkik, nem lesznek már sehol

– mondta végül. 

Schmidt Máriát hosszú tapssal köszöntötték a résztvevők. „Megható szeretet és félelemnélküliség árad felém, ami nekem is erőt ad” kezdte beszédét a Terror Háza volt főigazgatója.

A történész szerint elsősorban azért fontos a nemzetnek a Terror Háza, mert kimondja az igazat arról, hogy kik voltak a tettesek a 20. században és mit tettek, valamint elmondja, hogy a nemzet milyen áldozatokat hozott a szabadságáért, arcot ad a tetteseknek és az áldozatoknak.

„A Terror Háza egyik legnagyobb sikere, hogy elindította a vitát, a szembenézést, hogy mi történt velünk. Ebből az egész társadalom profitált” 

– hangsúlyozta Schmidt Mária, hozzátéve: a múzeum azt is megmutatja, hogy a traumák mellett ott volt a hősiesség, az emberek életereje. 

A kiállításnak az a fő üzenete, hogy a magyarok szabadságszerető emberek, nem bírnak szabadság nélkül élni és elképesztően nagy áldozatokat is képesek hozni a szabadságért.

Schmidt Mária szerint, aki bement megtekinteni a kiállítást, az a saját szemével győződhetett meg arról, hogy igaz történettel szembesül, több mint száz ember történetével ismerkedhettek meg. Sok történetből állt össze a közös történetünk, amiből kirajzolódik a nemzet egy korszaka.

„Azt mondja az illetékes miniszter, hogy független szakértők átnézik a múzeumot és eldöntik, hogy mi maradhat. Ezt a süket dumát már túl jól ismerjük a szakértőkről. Nincs jelentősége, hogy mit hablatyolnak a szakmaiságról, hivatkoznak történelemhamisításra, amivel elárulják, hogy szerintük még mindig létezik egy kánon, és minden más hamisítás. Nem bírják megemészteni, hogy a Terror Háza elvette tőlük a történelem értelmezésének monopóliumát” – vélekedett Schmidt Mária, kiemelve: 

„a tettesek és áldozatok is mi vagyunk, magyarok. Ez a mi történetünk.”

Schmidt Mária azt javasolta, „ha nem tetszik nekik a Terror Háza, csináljanak maguknak egy másikat.”

A történész megemlítette azt is, hogy Magyar Péter szerint nincs méltó '56-os emlékmű. Schmidt Mária nem tudna méltóbb emlékhelyet elképzelni, mint a Terror Háza hősök fala. 

(MNO)