Indítványban támadta meg a Fidesz az új ÁVH felállításáról szóló törvényt

Miután a parlament augusztus 28-án Unger Annát megválasztotta a hivatal elnökének, míg Tasnády Katalint nyomozati elnökhelyettesnek, a Fidesz-frakció közleményben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan egy olyan szervezet létrehozása, amely felett nincs valódi bírói kontroll, és amely besúgóhálózatot hoz létre, lehallgat és anyagilag tönkretesz embereket. 

A képviselőcsoport szerint „minden jel arra utal”, hogy a szervezet koncepciós eljárásokat fog indítani a Tisza Párt és Magyar Péter politikai megrendelései alapján. A hivatal elnökének megválasztott Unger Annát a Fidesz-frakció közleménye „politikai komisszárnak” nevezte, akinek semmilyen gyakorlati vagy vezetési tapasztalata nincs, és jogi végzettséggel sem rendelkezik. A Fidesz szerint a kiválasztás legfőbb szempontja „a tiszás pártlojalitás” volt. 

A Tisza által irányított ÁVH olyan jogkörökkel fog rendelkezni, ami összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, súlyosan sérti a tisztességes eljárás elvét és jogorvoslathoz, a tulajdonhoz és vállalkozáshoz való jogot, az egyenlő bánásmódot, valamint a magánszféra védelmét

– írta az ellenzéki párt frakciója, amely egyben jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük a hivatal bárki ellen vizsgálatot indíthat, nyomozhat, vádat emelhet, vádképviseletet elláthat, folyamatban lévő ügyeket elvonhat, lehallgathat, kényszerítőeszközről dönthet, fedett nyomozót alkalmazhat és besúgóhálózatot építhet ki.

Nos, a Fidesz nem vesztegette az idejét, hiszen az indítványuk már egy nappal az elnökválasztás előtt. augusztus 27-én megérkezett az Alkotmánybírósághoz.

Az utólagos normakontrollban az ellenzéki képviselők mindenekelőtt a törvény Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. A jogszabály egészét elsődlegesen közjogi érvénytelenség miatt támadták, mert álláspontjuk szerint az előkészítés során nem biztosították több, a szabályozással közvetlenül érintett alkotmányos és független szerv törvényben biztosított véleményezési jogának tényleges gyakorlását.

A 46 oldalas indítvány szerint a törvény nem kevesebb mint 13 alaptörvényi rendelkezést sért:

• B) cikk (1) – Magyarország független, demokratikus jogállam.
• C) cikk (1) – A hatalom megosztásának és kizárólagos gyakorlásának tilalma.
• I. cikk (3) – Az alapvető jogok korlátozásának feltételei.
• VI. cikk (1) – Magán- és családi élet, otthon, kapcsolattartás és jó hírnév védelme.
• XII. cikk (1) – Munka és foglalkozás szabad megválasztásának joga.
• XIII. cikk (1) – Tulajdonhoz való jog és a tulajdon védelme.
• XV. cikk (1) – Törvény előtti egyenlőség.
• XV. cikk (2) – Hátrányos megkülönböztetés tilalma.
• XV. cikk (4) – Esélyegyenlőség előmozdítása, egyes csoportok védelme.
• XV. cikk (5) – Kiemelt állami védelem többek között gyermekek, nők, idősek és fogyatékossággal élők számára.
• XXIV. cikk (1) – Tisztességes és részrehajlás nélküli hatósági ügyintézéshez való jog.
• XXVIII. cikk (1) – Tisztességes, nyilvános bírósági tárgyaláshoz és pártatlan bíróhoz való jog.
• XXVIII. cikk (7) – Jogorvoslathoz való jog. 

Az utólagos normakontrollról már az új összetételű Alkotmánybíróság dönt. 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a HírTV Bayer show című műsorában a NVVH-ra utalva kijelentette:

Az egy ÁVH-típusú intézmény, létrehozásáért elsősorban azok felelősek, akik a törvényt megalkották. Ők politikusok, és ezért az önkényuralmi eszközért, ami az ÁVH, a felelősséget ők viselik politikai értelemben. De őket nem lehet se pénzügyi, se büntetőjogi felelősségre vonni.

Hozzátette: aki ebben az ÁVH-ban munkát vállal, döntéseket hoz, eljárásokban vesz részt, nem tudja elkerülni a pénzügyi és jogi felelősségre vonást, amikor majd helyreállítják a jogállamot. 

(index)