Carsten Breuer német tábornokot választották meg a NATO Katonai Bizottság következő elnökének, miközben az európai tagországok Oroszország elrettentésére hivatkozva igyekeznek megerősíteni fegyveres erőiket.
Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője az olasz Giuseppe Cavo Dragone tengernagy utódja lesz; hároméves mandátuma 2027 nyarán kezdődik.
A NATO-tagállamok védelmi vezetői szombaton, a koppenhágai éves Katonai Bizottsági konferencián tartott szavazáson támogatták Breuer jelölését. A bizottság az a fő fórum, ahol a szövetség legfőbb katonai vezetői egyeztetik a fegyveres erők közös fellépéseit, és tanácsot adnak a NATO politikai vezetésének.
Breuer felügyelte azt a jelentős újrafegyverkezési programot, amelyet Berlin indított el az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódását követően, egy évvel azelőtt, hogy 2023-ban főfelügyelővé lépett volna hivatalba. A NATO egyik legmagasabb rangú katonai tisztségébe való megválasztása „annak elismerése, hogy Németország számos intézkedést hozott a szövetség megerősítése érdekében” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.
A Handelsblatt által idézett becslések szerint Németország jelenleg az első helyen áll az európai NATO-tagállamok között a katonai kiadások tekintetében, mintegy 125 milliárd euróval (körülbelül 45,4 billió forint). A német tisztviselők egyre több magas rangú pozíciót töltenek be a szövetség katonai parancsnoki struktúrájában is.
2022-ben Olaf Scholz kancellár bejelentette a „fordulópontot”, vagyis a Zeitenwende-t, amely véget vetett annak az évtizedeknek, amikor a Bundeswehr egyre inkább a kisebb külföldi műveletekre összpontosított, a nagyszabású területi védelem helyett. Friedrich Merz, aki 2025 májusában vette át a kancellári posztot Scholztól, megfogadta, hogy a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé alakítja át. Koalíciós kormánya módosította Németország alkotmányos adósságfék-szabályait, így a katonai kiadások nagy részét kivette a hitelfelvételi korlátok alól.
A Kiel-i Világgazdasági Intézet adatai szerint Németország 2025-ben mintegy 85 milliárd euró értékű katonai felszerelést rendelt meg, míg Berlin azt tervezi, hogy 2029-re a GDP 3,5%-ára emeli a védelmi kiadásokat.
Az elmúlt hónapokban több törvényhozó és tisztviselő is felvetette, hogy Németország már jövőre visszaállíthatná a 2011-ben felfüggesztett kötelező katonai szolgálatot, hivatkozva a katonai létszámhiányra.
Oroszország többször is kijelentette, hogy nincs szándéka megtámadni egyetlen NATO-tagállamot sem, hacsak nem támadják meg őket először, és az ezzel ellentétes állításokat meggondolatlan háborúpártolásnak minősítette. Moszkva emellett a NATO katonai kiadásainak növekedését is annak bizonyítékaként értelmezte, hogy a nyugati kormányok egy esetleges Oroszország elleni konfrontációra készülnek.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hónap elején újságíróknak nyilatkozva azzal érvelt, hogy Merz törekvése, amelynek célja, hogy Németországot Európa vezető katonai hatalmává tegye, „gyakorlatilag háborúkiáltásnak” minősül Oroszország ellen, és azzal vádolta a kancellárt, hogy nem tanult a történelem tanulságaiból.