Újabb magyarországi üzem működésének felfüggesztését jelentette be egy külföldi vállalat: a japán Nippon Paper év végén leállítja vácrátóti akkumulátoripari gyártását. A döntés önmagában nem jelentős létszámú leépítést, a sorozat azonban egy olyan időszakban folytatódik, amikor több hazai ipari üzem bezárása vagy felszámolása is napirendre került. Közben Magyarország lemaradt egy újabb kínai autóipari beruházásról, ráadásul a munkaerőpiac sem mutat már olyan erős képet, mint korábban.
Újabb gyárbezárásról érkezett hír: a japán Nippon Paper december 31-én felfüggeszti magyarországi leányvállalata, a Nippon Paper Chemicals Europe Zrt. működését. A vácrátóti üzemet 2022-ben hozták létre a lítiumion-akkumulátorokban használt karboximetil-cellulóz, azaz CMC gyártására és értékesítésére, a helyi termelés pedig 2025-ben indult el.
A japán vállalat a döntést az elektromosautó-piac növekedésének lassulásával, az európai és észak-amerikai szabályozási és támogatási környezet változásával, valamint az erősödő versennyel indokolta. A társaság szerint megpróbált új vevőket szerezni és javítani a vácrátóti működés költségversenyképességét, de arra jutott, hogy a magyarországi üzletág a jelenlegi környezetben nem képes stabil, a beruházással arányos megtérülést biztosítani. A CMC-termelést ezért visszaviszik Japánba.
A Nippon Paper mintegy 5 milliárd jen rendkívüli veszteséget számol el a működés felfüggesztéséhez kapcsolódóan. A vácrátóti társaságnak augusztus végén 24 munkavállalója volt.
A történet azért is figyelemre méltó, mert a beruházás kifejezetten az elektromosautó- és akkumulátoripari felfutásra épült. A vácrátóti üzem a Nippon Paper magyarországi oldalának korábbi tájékoztatása szerint mintegy 60 új munkahely létrehozását célozta, és 2025 májusában hivatalosan is megnyitott.
Nem ez az egyetlen üzem, amely eltűnik a térképről
A Nippon Paper döntése egy sor másik gyárbezárásról szóló hír után érkezett. Augusztusban az Accell Hunland tószegi kerékpárgyárának bezárása 400 munkahelyet érintett, míg a bonyhádi EMA-LION zománcgyár felszámolása mintegy 150 dolgozó állásába került. Szeptemberben a WKW Hungaria jelentette be győri üzemének bezárását, ami 470 munkahelyet érint; a termelés év végéig fokozatosan áll le.
A Nestlé diósgyőri gyára is bekerült a bezárásokról szóló hírekbe, bár ebben az esetben fontos változás történt: a Nestlé év végén befejezi saját gyártását, de az üzemet a Vimpex cégcsoport megvásárolta, így 2027-től az édességgyártás folytatódhat.
Lemaradhat hazánk a kínai beruházókért folyó versenyben
A magyar iparpolitika szempontjából közben az is kérdés, hogy az új ázsiai beruházásokból mennyi jut Magyarországnak – és van, amiről már biztosan lemaradunk. Robert Fico szlovák miniszterelnök augusztus végén arról beszélt, hogy kormánya kínai autógyártóval tárgyal egy szlovákiai gyáralapításról. A vállalat nevét nem közölte, a szlovák sajtóban ugyanakkor a Changan, a BYD és az SAIC neve is felmerült lehetséges befektetőként.
Mindebből egyébként az is kirajzolódik, hogy a Tisza-kormány másként bánik a távol-keleti befektetőkkel, mint ahogy azt az Orbán-kormány tette – ezt egy kínai sajtóban megjelent elemzés csapdaállításként értékelte.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője akkor elmondta: a hazai külfölditőke–befektetési állomány 2014 és 2024 között 25,8 ezermilliárdról 44,9 ezermilliárd forintra nőtt, ezen belül az ázsiai régió részaránya 6,5-ről 21,4 százalékra emelkedett. Dél-Korea és Kína a 17., illetve 15. helyről a 3., illetve 5. legfontosabb befektetővé lépett elő, a két ország által foglalkoztatottak száma 2014 és 2023 között 11 ezerről csaknem 40 ezerre nőtt.
A kínai cégek fejlett technológiát hoznak – AI, robotika, kvantumtechnológia, biotech, tiszta energia –, és Magyarországot elsősorban hídfőállásként, az európai piac elérésének eszközeként kezelik: ha a kapu bezárul, a beruházások a szomszédos országokba vándorolhatnak – jelezte az elemző.
Gyengülő munkaerőpiac, ráérősen kinevezett munkaügyi államtitkár
És ha a gyárbezárások sora nem lenne eléggé rossz hír, a munkaerőpiacról sem érkeztek túl kedvező adatok az utóbbi időben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma – a 15–74 évesek körében – 4 millió 651 ezer volt, ami 29 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.
A Tisza-kormány ennek ellenére nem siette el a dolgokat, bő négy hónappal a kormányalakítás után jelentették be a munkaügyi államtitkár kinevezését. Az új vezető nevét nem árulták el, azt ugyanakkor igen, hogy fontos feladata lesz a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi szakterületek egységes politikai és szakmai koordinációja, valamint a terület képviselete.
A Magyar Nemzet a hír kapcsán megkérdzet a Szociális és Családügyi Minisztériumtól, hogy nem okozott-e zavart például a gyárbezárások kapcsán az, hogy nem volt munkaügyi államtitkár. „Nem” – válaszolta a minisztérium, majd kifejtették, hogy a munkaügyi szabályozással, a foglalkoztatáspolitikával és a munkavédelemmel kapcsolatos szakmai munka folyamatos, a tárcánál működő három helyettes államtitkára elvégzi a szükséges teendőket. Végezetül megjegyezték, hogy a minisztérium a munkahelyeket és a munkavállalókat érintő konkrét ügyeket – így a jelentősebb létszámleépítéseket és gyárbezárásokat is – figyelemmel kíséri, és szükség esetén egyeztet az illetékes szereplőkkel.