Orbán Viktor a közösségi oldalán írt arról, hogy este 8 órakor exkluzív interjút sugároznak Hankó Balázzsal a Facebookon és a HírTV-n.
Hankó Balázs azért vállalta az előre felvett interjút, mert – mint mondta – őrizetbe vétele után már nem tudna a nyilvánossághoz fordulni.
A volt kulturális és innovációs miniszter szerint a Nemzeti Kulturális Alap támogatási döntései jogszerűek voltak.
Az ellene folyó ügyet „politikai koncepciós eljárásnak” nevezte, amely mögött szerinte egyszerre áll kultúrpolitikai vita és politikai leszámolás.
Hankó magyarázata szerint
a vitatott 17 milliárd forint az NKA fel nem használt forrásaiból származott. Azt mondta, az alap az ötöslottó bevételeiből is részesül, a korábbi években pedig nem költhette el a teljes rendelkezésére álló összeget. A kormány arról döntött, hogy a maradványból 10, majd további 7 milliárd forintot kulturális célokra szabadít fel.
A volt miniszter hangsúlyozta: állítása szerint a kormány a pénz felhasználásának célját határozta meg, arról nem döntött, hogy mely szervezetek kapjanak támogatást.
A forrást a népszerű kultúra támogatására, országos elosztásban és az intézményfinanszírozástól elkülönítve szánták. Ezt követően az NKA bizottsága biztosította az összeget egy olyan ideiglenes kollégiumnak, amely Hankó szerint már 2024 vége óta működött.
Hankó a támogatások titkosságára vonatkozó állítást is visszautasította. Arra hivatkozott, hogy a közösségépítést támogató program felhívása az NKA honlapján elérhető volt, és szerinte az interjú idején is megtalálható volt.
A politikus szerint összesen 1087 szervezet részesült támogatásban. Állítása alapján ezek 82 százaléka vidéki, több mint 300 támogatott szervezet pedig ötezer fő alatti településen működik.
Az átlagos támogatási összeg 15 millió forint volt; a programok között közösségi eseményeket, könnyűzenei produkciókat, fesztiválokat és emlékévi rendezvényeket sorolt fel.
Hankó úgy látja, az ügy nyilvánosságában néhány ismert előadó és nagy összegű támogatás került előtérbe, miközben a kisebb települések programjairól jóval kevesebb szó esik.
Azt állította, a támogatási döntéseknek nem volt feltétele a pályázók pártpolitikai kötődése.
Ha valaki fideszes művész, az főben járó bűn? Ha meg valaki fideszes művésznek kulturális támogatást ad, azért börtön jár? – kérdezte, így jellemezve azt, ahogyan szerinte az ügyet politikai ellenfelei kezelik.
Az interjúban arról is kérdezték, adott-e utasítást arra, hogy kik és mekkora összeget kapjanak, vagy kapott-e ilyen utasítást a kormány részéről.
Hankó Balázs ezt tagadta: "Utasítást nem kaptam, utasítást nem adtam.”
Elmondása szerint az egyedi kérelmeket először pénzügyi, jogi és szakmai szempontból vizsgálták meg. Az ideiglenes kollégium a kulturális célt értékelte, majd további jóváhagyások után került a döntés a miniszter elé. Elismerte, hogy a támogatói döntéseken az ő aláírása szerepel, ezt azonban az NKA eljárásrendjével magyarázta. Azt mondta, a kollégiumok és a szakmai szereplők vizsgálatában bízva minden esetben egyetértett a hozzá kerülő döntésekkel.
A volt miniszter szerint a minisztériumi átadáskor írásban beszámolt az NKA támogatásairól, külön kitérve az érintett közösségépítési programra. Állítása szerint jelezte azt is, hogy a későbbiekben rendelkezésre áll, de ezzel kapcsolatban nem keresték.
A nagyobb összegű tételekről szólva Hankó Balázs azzal érvelt, hogy egy országos koncertsorozat költsége nem vethető össze egyetlen helyi rendezvényével.
Mága Zoltán produkciója esetében az interjúban említett 500 millió forintos támogatásnak állítása szerint több mint száz koncert megvalósulását kellett segítenie. A volt miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen forrásokat nem egyszerűen egy ismert előadó személyes támogatásaként kell kezelni: az összegeket szerinte produkciók megvalósítására ítélték oda.
Fásy Ádám ügyében úgy fogalmazott, hogy a támogatás egy Munkácsyról szóló dokumentumfilmhez kapcsolódott. Az elszámolással összefüggő vitát elismerte, de kifogásolta az érintettekkel szembeni hatósági intézkedéseket.
Radics Béla támogatására is kitért: a nyilvánosságra került dokumentumrészlet önmagában nem mutatta be a teljes kérelmet, a támogatás pedig egy roma holokauszttal foglalkozó programhoz kapcsolódott.
Az interjúban felmerült az a vád is, hogy a támogatott előadók közül többen Fidesz-rendezvényeken szerepeltek, ezért a kulturális pénzek kampánycélokat szolgálhattak. Hankó ezt vitatta. Azt mondta, a támogatott rendezvények kulturális programok voltak, amelyekre politikusokat is meghívhattak. Szerinte önmagában egy politikus részvétele nem tesz egy kulturális eseményt pártfinanszírozássá.
Példaként azt hozta fel, hogy jelenleg is részt vehetnek tiszás képviselők korábban támogatott programokon, ezt azonban ő sem nevezné a Tisza Párt finanszírozásának. Hangsúlyozta azt is, hogy a támogatott programok megvalósításának határideje több esetben még nem járt le.
A műsorvezető arról is kérdezte Hankót, miként értékeli, hogy a támogatottak több mint hárommilliárd forintnyi forrást adtak vissza. A volt miniszter szerint ennek több oka lehet: egyes szervezetek megijedhettek az ügy nyilvánosságától és a megbélyegzéstől, mások a még meg nem valósult programjukról mondhattak le.
Hozzátette, hogy a támogatások elszámolásakor korábban is előfordultak visszafizetések, akár kisebb összegekben is. Állítása szerint minden támogatottnak el kell számolnia a felhasznált pénzzel, és számlákkal kell igazolnia a kiadásokat.
Hankó ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi helyzetben olyan szervezetek is visszaléphetnek a programjaiktól, amelyek a határidő szerint még megvalósíthatnák azokat.
A volt miniszter meg is indokolta, hogy miért kéri vissza a kormány a támogatásokat: "Ezt a pénzt ők át akarják adni kulturális elit által megjelölteknek.”
Hankó Balázs az interjú végéhez közeledve ismét azt állította, hogy a támogatások megfeleltek a kormánydöntésnek és az NKA eljárásrendjének.
Szerinte egy új kormány megváltoztathatja a kultúra finanszírozását, az erről szóló vitát azonban nem lenne szabad büntetőeljárással rendezni.
Egy kultúrpolitikából büntetőeljárást kreálnak azért, hogy mindenkit megfélemlítsenek, akinek a közösségünkhöz kulturális, elvi, erkölcsi kötődése van
– fogalmazott.
A volt miniszter azt mondta, bízik abban, hogy az általa jogszerűnek tartott döntéseket így is fogják megítélni. Hozzátette: azoknak, akiknek szerinte az eljárás tönkretette az életét, erkölcsi rehabilitáció és jogi elégtétel járna.
A műsorvezető arra is rákérdezett, miért nem került sor korábban Hankó őrizetbe vételére, ha politikai ellenfelei már hónapok óta ezt sürgették. Hankó szerint egyértelműen megfogalmazták vele szemben ezt a célt, ő azonban továbbra is kitartott amellett, hogy minden döntésnél betartották a jogszabályokat.
A volt miniszter arról beszélt, hogy az utcán is érik támadások. Elmondása szerint igyekszik kerülni a konfliktusokat, hogy saját magát, a családját és másokat is óvjon tőlük. Egy alkalommal – állítása szerint – egy ötszáz méteres út alatt öten mondták neki, hogy börtönben a helye.
Az utca a gyűlölet terepe lett – mondta Hankó, aki szerint olyan emberektől is kap sértéseket, akikért miniszterként a felsőoktatásban, a szakképzésben, a kultúrában vagy a családtámogatások területén dolgozott.
Hankó azt mondta, a hite, a családja, a barátai és politikai közössége segítenek neki ebben az időszakban. Beszélt arról is, hogy otthon előre szóba került, mi történik, ha korlátozzák a szabadságát. Különösen nehéznek nevezte a legidősebb fiával folytatott beszélgetést, mert ebben az esetben ő maradna otthon a család legidősebb férfi tagja.
"Nem kívánom senkinek ezeket a beszélgetéseket” – mondta. Hozzátette, büszke a családjára, amiért ebben a helyzetben is mellette állnak.
Az interjú zárásaként Hankót arról kérdezték, mit üzen azoknak, akik politikusként, véleményvezérként vagy az utcán vádolják őt.
A volt miniszter röviden válaszolt:
"Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba. Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket ismerik, az pedig bűn.”
(Origo)