Visszaállítja a Tisza-kormány a vármegye helyére kerülő megye elnevezést, amelyet a kommunista rendszer tett hivatalossá, az Orbán-kormány pedig 2023-ban nevezett vissza vármegyére. Október 1-jén újabb fejezetéhez ér a magyar vármegyék körüli névváltoztatási vita. A parlament döntése alapján ekkortól ismét a megye lesz a területi közigazgatási egységek hivatalos elnevezése, így a vármegye szó alig négy év után ismét kikerül a hivatalos használatból. A változás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerveit is érinti: a vármegyei adó- és vámigazgatóságokból megyei adó- és vámigazgatóságok lesznek, a NAV azonban a hivatali ügyintézésben csak december 1-jétől tér át egységesen az új megnevezésre.
Vármegyék helyett ismét megyék
A magyar közigazgatás egyik legrégebbi elnevezése a vármegye volt, amely évszázadokon keresztül a területi igazgatás részeként működött. A megye és a vármegye elnevezés egy ideig párhuzamosan is használatban volt, a hivatalos megnevezés azonban a történelmi vármegye volt.
A fordulat a kommunista hatalomátvétel után következett. Az 1949-ben elfogadott szocialista alkotmány már a megye elnevezést tette hivatalossá, 1950-től pedig az új közigazgatási rendszerben is ez vált az általános megnevezéssé. A vármegye kifejezés ezután elsősorban történelmi megjelölésként maradt használatban.
A történelmi elnevezés évtizedekkel később, az Orbán-kormány idején tért vissza. Az Országgyűlés 2022-ben fogadta el az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, amelynek alapján 2023. január 1-jétől a megyék hivatalos neve ismét vármegye lett. A változtatást a kormány az ezeréves magyar államiság hagyományával és alkotmányos örökségével indokolta.
A váltás akkor nem pusztán egy szó lecserélését jelentette. Az új megnevezés miatt közúti táblákat, hivatalos dokumentumokat, intézményneveket és informatikai rendszereket is módosítani kellett. A mostani visszanevezés miatt ennek jelentős részét ismét el kell végezni.
A Tisza-kormány már júliusban jelezte, hogy visszaállítaná a megye elnevezést, majd a parlament elfogadta az ehhez szükséges módosításokat. Magyar Péter korábban azt is bejelentette, hogy
a főispáni elnevezést is megszüntetik, és a kormányhivatalok vezetői ismét kormánymegbízottak lesznek.
A változtatás ugyanakkor nem érinti a közigazgatás működését, a területi egységek feladatait vagy hatásköreit, kizárólag az elnevezések változnak.
Az átállás már a gyakorlatban is elkezdődött. Magyar Péter három új főispánt nevezett ki, ám az október 1-jén életbe lépő változás miatt ezek az utolsók között vannak, akik hivatalosan még ezt a tisztségnevet kaphatták. Ahol októbertől neveznek ki új vezetőt, ott már a kormánymegbízott elnevezés lesz érvényes.
A változás a NAV-ot is érinti. Október 1-jétől a vármegyei adó- és vámigazgatóságok neve megyei adó- és vámigazgatóságra, illetve röviden megyei igazgatóságra változik. A hivatal azonban nem egyik napról a másikra cserél le minden dokumentumot: a papíralapú és elektronikus ügyintézésben december 1-jétől használja egységesen az új megnevezést, a névtáblákat pedig folyamatosan cserélik.
A változtatást már a bejelentése után komoly vita övezte. A kritikusok a történelmi hagyomány feladását és az ismételt átnevezéssel járó költségeket emelték ki, míg a Tisza-kormány az egyszerűbb és közérthetőbb fogalomhasználattal indokolta a döntést.
(Origo)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.