Gyurcsány Ferenc, Magyar Péter, Orbán Viktor – az utolsó három miniszterelnök neve is feltűnik a listán, ahogyan az előző parlamenti ciklus országgyűlési képviselői, miniszterei, államtitkárai, a jelenlegi kormányzat tagjai, képviselők, alkotmánybírók, állami cégek vezetői is fel vannak tüntetve. Tehát mindenki, akinek a betöltött tisztsége ez indokolttá teszi, ezek azok a pozíciók, ahol felmerülhetne akár a korrupció lehetősége.
Az Integritás Hatóság által a sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen Bíró Ferenc Pál elnök ezért hangsúlyozta is, hogy a kockázati besorolás önmagában semmilyen jogsértést nem jelent. Példaként került szóba Magyar Péter miniszterelnök: a kormányfő a pozíciója miatt került a magas kockázatú kategóriába. Mint mondta, a mindenkori miniszterelnöki tisztséghez jelentős hatalom kapcsolódik, ezért természetes, hogy fokozottan kitett pozíciónak számít. Ez azonban önmagában semmilyen jogsértésre nem utal, de indokolt tüzetesebben vizsgálni a vagyonnyilatkozatát.
A polgármesterek és egyéb önkormányzati szereplők egyelőre azért nem szerepelnek a hatóság által közzétett kockázati körben, mert az Integritás Hatóság csak most kapta meg az adataikat. Ezeket a következő időszakban ugyanúgy kockázatelemzésnek vetik alá. Velük kapcsolatban kezdetben komoly elmaradás volt a nyilvánosságra hozatalban: az érintettek csupán 7 százaléka teljesítette az új szabályokból fakadó kötelezettségét.
Az Integritás Hatóság ezért felhívta a figyelmüket arra, hogy tegyenek eleget a törvényi előírásoknak. A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint azóta a nyilatkozatok mintegy 99 százaléka már elérhető, így összesen körülbelül 95 ezer vagyonnyilatkozat áll rendelkezésükre. Ezek értékelését és kockázatelemzését a következő hónapokban végzik el.
A szakmai munka támogatására az Integritás Hatóság több mint 200 indikátorból álló kockázatértékelési módszertant dolgozott ki.
A több tízezer dokumentum szűrését követően a legmagasabb kockázatúnak értékelt 551 személy nagyjából 10 százalékánál elindítják a vagyonosodási vizsgálatot.
Bíró Ferenc Pál hangsúlyozta, hogy a kiválasztási folyamat teljes pártatlanságának és függetlenségének biztosítása érdekében a nem nyilvános nyilatkozatok ellenőrzésénél egy véletlen-generátort is alkalmazhatnak, de ennek kidolgozása még folyamatban van. Ezzel garantálják, hogy a politikai befolyásoltságnak még a látszatát is elkerüljék. A beszélgetésen az is kiderült, hogy az Integritás Hatóság igazgatóságának tagjai nyilvános ellenőrzés alatt állnak, míg a szervezet munkatársai a nem nyilvános kategóriába tartoznak.
A hatóság számításai szerint éves szinten mintegy 1500 milliárd forintnyi közpénz vizsgálatát érhetik el. A vizsgálandó feladatok mennyisége azonban az uniós források beérkezésével jelentősen megnőhet.
A hatóság társadalmi beágyazottságát önmagában nem tekintik sikerkritériumnak, ugyanakkor Bíró szerint a korrupcióval kapcsolatos társadalmi apátia komoly problémát jelent. Az emberekben sok esetben az a benyomás alakult ki, hogy „semmi nem lesz jobb”, ezért azt is vizsgálják, hogyan lehet érthetőbben megmutatni, miért káros a korrupció.
(index)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.