Több Osztie atya kéne!

A keresztény hívőkkel üvöltöző putnoki platószónok fölszólította a katolikus egyházat, hogy azonnal határolódjon el Osztie Zoltán plébánostól és az ő – bátor és igaz – feldebrői szentbeszédétől. 

S láss csodát, az Erdő Péter-féle egyházvezetés a fény sebességével haptákba vágta magát, és elhatárolódott egyik legbátrabb igehirdetőjétől.

Jawohl-kormány után itt a jawohl-egyház. Gratulálok!

(E cikk szólhatna eme elhatárolódásról, ám nem arról szól. Magyarként és katolikusként csupán annyit jegyeznék meg így zárójelben – a Magyar Katolikus Egyház vezetője helyett szégyellve magam –, hogy Erdő Péternek nem akkor kéne ilyen lakájiramban megtagadnia övéit, amikor a templomújraszenteléssel jópofáskodó, keresztény hívőkkel üvöltöző putnoki platószónok ráparancsol. Jézus egyházának mióta parancsol egy lopással gyanúsított, nadrágjába ürítő, az országot Zsolti bácsizós hazugságáradattal megmérgező és gyűlöletbe fullasztó sehonnai? Olyankor kéne elhatárolódni, amikor a szentségi házasságát hangfelvétellel, bántalmazással és árulással meggyalázó Övcsatos ember neobolsevik kormánya az életvédő szívhangrendelet eltörlésére, azonnal ölő abortusztabletta bevezetésére, ártatlan gyermekek LMBTQ-soknak való kiszolgáltatására, egyházi iskolák kivéreztetésére készül. Ilyenkor nemcsak „kéne”, hanem kutyakötelessége lenne szólni, kiállni, tiltakozni, elhatárolódni. Mégsem teszi. Helyette lapít, mint telefon a Dunában. Hát hova lett a méltóságuk, a becsületük, a bátorságuk? Azt hiszem, odalett Hodásszal meg a „kereszténységet kettéhúgyozókkal” Tisza-győzelmet ünneplő Erdő Péter-szóvivővel együtt, valamelyik Tisza-szigeten. Zárójel bezárva.)

Osztie Zoltán Feldebrőn arról beszélt, hogy az ország ideiglenes vezetése megmérgezi, tönkreteszi a hazánkat, az emberek lelkét. A tiszások egy része a gyűlölet rabja, velük a párbeszéd nehéz, szinte lehetetlen. Ez az igazság. 

Osztie Zoltán egy bátor és igaz ember. Több olyan kéne, mint ő. Sokkal több. Akkor nem itt tartanánk.

Rákosi idején a papokat elvitték, megkínozták és megölték. Kuss volt a nevük. Politizálniuk fővesztés terhe mellett nem szabadott. 1990-ben azt mondták, ennek vége. Ám a velünk élő bolsevizmus azóta sem tűri, hogy a papok elmondják a véleményüket közéleti kérdésekben. Hornék ifjú szocialista besúgókat küldtek a templomokba jegyzetelni. Lakájsajtójuk évtizedek óta rágalmazza, mocskolja, pedofilozza az egyházat – s ugyanazzal a lendülettel ajnározza a Lakatos Márkokat, Kolosi Pétereket, Varnus Xavérokat. Most pedig egy úgymond piarista szólítja föl elhatárolódásra az egyházat, amiért egy pap ki merte mondani az igazat a Tisza nevű gyűlöletszektáról. 

Ha ez még nyomokban egy szabad ország, akkor a papoknak is joguk van megszólalni a közéletről. A szószékről is. 

Akár tetszik ez a pápának szalutáló emberkének, akár nem. Ha nem tetszik, annál jobb. Folytassa inkább az élőzését valamelyik „luxus” árnyékszékről. Aztán majd kap egy külön szobát a Terror Házában. 

(MNO)