Bírósághoz fordul az MCC alapítója az alapítvány megszűnése miatt

Az Indexhez eljuttatott sajtóközleményében élesen bírálta, ahogyan az új kormány az alapítványt megszüntette, és bejelentette: a magyar és az európai bíróságokon keresnek elégtételt. 

Tombor úgy fogalmazott, eddig türelmesen figyelte az eseményeket, most azonban alapítóként szükségét érezte, hogy nyilvánosan is elmondja a véleményét. „Mélyen felháborít, ami az intézménnyel az elmúlt öt hónapban történt” – írta, hozzátéve, hogy az előző időszakot sem tartja hibátlannak.

Elismerte, hogy a korábbi hat évet is érheti kritika, de szerinte az akkori vezetők összességében építették az intézményt. Ezzel szemben a kormányváltás óta „csak pusztítás zajlik, kizárólag politikai szempontok szerint”. 

Az alapító szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (Kekva) rendszerének átalakításakor a jogalkotók nem számoltak azzal, hogy az MCC az ország legnagyobb tehetséggondozó intézménye, ahová mintegy nyolcezer diák jár.

Tombor azt is nehezményezi, hogy a kormány részéről érdemi szakmai vita sem folyt az intézményről. Mint írta, az MCC lényegéről és programjairól a jelenlegi kormányzat egyetlen képviselőjétől sem hangzott el semmilyen gondolat, „de még értelmes kritika sem”.

Azt állítja, 

az alapítvány a kapott 485 milliárd forintos állami vagyont 825 milliárdra gyarapította.

Tombor szerint a minisztérium többször megerősítette, hogy az MCC tovább működhet, majd három nappal a határidő előtt „mondvacsinált és nyilvánvalóan alaptalan jogi indokokkal” mégis elutasította a kérelmet. Pedig az alapítvány az állami vagyont és hozamait is kész volt visszaadni, „de a Tisza politikai céljait ennyi nem elégíthette ki”.

Az MCC programját azóta formálisan az állam vette át, az alapító szerint azonban koncepció nélkül sorvasztják el. Tombor úgy fogalmazott, hogy a világszerte példaként emlegetett tehetségközpontból „szürke, unalmas diákszállást” csináltak.

Azt a vádat, hogy az MCC az elmúlt években egy diktatúrát szolgált, Tombor visszautasítja. Szerinte ha igaz volna is, „sokszorosan durvább diktatúrára vall az, ahogy az intézményt lenyúlták”. Úgy véli, az alapvető normák és alkotmányos jogok sérültek, ezért bírósághoz fordulnak.

Az alapító azonban bizakodóan zárta közleményét: 

„az MCC-vel pedig tehetnek bármit, a szellemiségét megtörni nem tudják, hiszen az tovább él ezer és ezer diákban”.

Az alapítvány sorsáról május végén született döntés. Magyar Péter Brüsszelben, az Ursula von der Leyennel folytatott tárgyalása után jelentette be, hogy a nem egyetemfenntartó kekvákat, köztük az MCC-t, augusztus 31-ig megszüntetik. Az intézmény akkor azt közölte, hogy van vésztervük, és más formában életben maradhatnak. Az MCC jelenlegi és volt diákjai nyílt levélben álltak ki az intézmény jövőjéért.