A vallás- és szólásszabadság védelmében állt ki Osztie Zoltán atya mellett Tőkés László. A református püspök szerint a világi hatalom nem tehet „szájkosarat” a lelkipásztorokra, Tarr Zoltánt és Hegedűs Zsoltot pedig arra szólította fel, hogy miniszterként ők is foglaljanak állást az ügyben.
Tőkés László a kommunista diktatúra egyházellenes gyakorlatát idézte fel annak kapcsán, Magyar Péter miniszterelnök Osztie Zoltán atya kijelentései miatt nyilvánosan sürgette a katolikus egyház állásfoglalását. Az ügy előzménye, hogy Osztie egy korábbi prédikációjában a jelenlegi politikai és társadalmi folyamatokról is beszélt, és élesen bírálta a kormány politikáját, illetve annak egyes intézkedéseit. Szavai politikai vitát váltottak ki, Magyar Péter pedig ezt követően szólította fel a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, hogy határolódjon el a plébánostól.
Ateista diktatúrákat idéző gyakorlat
Tőkés az állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a választási eredményektől és a jelenlegi politikai erőviszonyoktól függetlenül, „az emberi jóérzés, a keresztény szolidaritás és a normalitás jegyében” áll ki hitsorsos szolgatársa, Osztie Zoltán mellett. Azt is leszögezte: a világi hatalomnak nincs joga korlátozni az egyház szólásszabadságát. „Nemzedékem életidejében egyedül az ateista kommunista diktatúra vetemedett arra, hogy az egyházi szentbeszédeket, a prédikációkat cenzúrázza” – fogalmazott.
A református püspök szerint a vallásszabadság része, hogy az egyház szolgái – akár a tévedés kockázatával is – társadalmi és politikai természetű kritikát fogalmazhassanak meg. Mint írta, „a papi emberek, a lelkipásztorok ajkára senki se próbáljon szájkosarat tenni”, hozzátéve: Putnoknak sem szabad soha megismétlődnie.
A püspök ezzel egy 2024-es esetre utalt, amikor Magyar Péter Putnokon, a helyi templom előtt vonta kérdőre az istentiszteletről távozó híveket és a polgármestert a plébános prédikációja miatt. A politikus azt is számon kérte, mi hangzott el a templomban, majd azt mondta: „Remélem, újraszentelik majd ezt a templomot!”
Az eset már akkor vitát váltott ki arról, meddig terjedhet a politikai szereplők beavatkozása az egyház belső ügyeibe.
A református püspök egyúttal két tiszás minisztert is megszólított. Tarr Zoltánt – református lelkipásztorként –, valamint Hegedűs Zsoltot – néhai püspök édesapja szellemi örököseként – arra kérte, hogy magas tisztségüknél fogva foglaljanak állást a vallás- és szólásszabadság tiszteletben tartása mellett.
Magyar Péter fellépését Rétvári Bence is bírálta. A KDNP frakcióvezetője szerint a miniszterelnök immár az egyháznak is meg akarja mondani, hogyan járjon el, és kitől határolódjon el. Rétvári emlékeztetett, hogy nem ez az első konfliktus a Tisza és az egyház között, s felidézte a már említett putnoki esetet is.
A miniszterelnök felszólítására egyébként a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is reagált. A választások előtt kiadott közleményüket idézve arra hívták fel a figyelmet, hogy a katolikus egyház nem azonosul egyetlen politikai párttal sem, ugyanakkor tagjainak – így a papoknak és szerzeteseknek is – joguk van ahhoz, hogy állampolgárként véleményt nyilvánítsanak.
(MNO)