Veszélybe kerülhet a magyar lakossági állampapírok egyik legfontosabb előnye, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az állampapírok adózása miatt. Brüsszel szerint uniós jogot sérthet, hogy bizonyos magyar állampapírok kamata adómentes, miközben más uniós országok hasonló értékpapírjai után a magyar befektetőknek adózniuk kell. A vita nemcsak a jövőbeni szabályokat, hanem a már megvásárolt állampapírok helyzetét is érintheti. - írja az Index.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a lakossági állampapírok adózása miatt – hívta fel erre a figyelmet az Indexnek Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke. A kifogás lényege első látásra egyszerű.
MIKÖZBEN BIZONYOS MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK KAMATA ADÓMENTES, EGY MÁSIK UNIÓS TAGÁLLAM ÁLTAL KIBOCSÁTOTT HASONLÓ ÁLLAMPAPÍR KAMATA EGY MAGYAR MAGÁNSZEMÉLYNÉL FŐSZABÁLY SZERINT ADÓKÖTELES.
Az Európai Bizottság szerint ez a különbségtétel visszatarthatja a magyar befektetőket attól, hogy más uniós vagy EGT-államok állampapírjaiba fektessenek, és ezért sértheti a tőke szabad mozgását. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb: mi lesz a már megvásárolt magyar állampapírokkal, és milyen irányba változhat a magyar szabályozás?- teszi fel a kérdést az Index, alább a cikk.
Más országok esetében is hasonlóan jártak el
Amikor Magyar Csabával erről a témáról beszélgettünk, elsőként azt hangsúlyozta, hogy a történet 2019-ben kezdődött. A magyar jogalkotó ekkor olyan szabályokat vezetett be, amelyek alapján a lakossági befektetőknek szánt, a magyar állam által kibocsátott egyes állampapírok kamata mentesült a személyi jövedelemadó alól. „A szabályozás mögött gazdaságpolitikai cél állt, a háztartások megtakarításainak minél nagyobb részét a magyar állampapírpiac felé terelni, ezáltal erősíteni a hazai államadósság belső finanszírozását” – magyarázta.
A rendszerben 2023-ban újabb jelentős változás történt. Ekkor vezették be a kamatjövedelmek jelentős részére a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett. A feltételeknek megfelelő lakossági állampapírok kamata azonban ebből is kimarad, vagyis ezek után sem személyi jövedelemadót, sem szochót nem kell fizetni. Így a lakossági állampapír bizonyos esetekben lényegében két adóelőnyt is élvez a hasonló külföldi állampapírokhoz képest.
Fontos különbséget tenni két kérdés között. Önmagában az, hogy egy tagállam valamely befektetési jövedelmet adómentessé tesz, még nem feltétlenül ütközik uniós jogba. A bizottság kifogása nem egyszerűen az, hogy Magyarország nem adóztatja meg a lakossági állampapírok kamatát. A probléma az eltérő bánásmód. Ha egy magyar magánszemély magyar állampapír kamata után nem fizet adót, miközben egy másik uniós tagállam állampapírjának kamata után főszabály szerint adóznia kell, akkor a két befektetés adózási szempontból nem azonos helyzetben van.
A BIZOTTSÁG SZERINT EZ A KÜLÖNBSÉG ALKALMAS LEHET ARRA, HOGY A MAGYAR BEFEKTETŐKET A BELFÖLDI ÁLLAMPAPÍROK FELÉ TERELJE, ÉS VISSZATARTSA ŐKET MÁS TAGÁLLAMOK ÁLLAMPAPÍRJAINAK MEGVÁSÁRLÁSÁTÓL. A BIZOTTSÁG EZÉRT A TŐKE SZABAD MOZGÁSÁNAK SZABADSÁGÁRA HIVATKOZIK.
A bizottság most nem teljesen új jogi érvet alkalmaz. Az uniós bíróság gyakorlata alapján már korábban is felmerült, egy tagállam saját állampapírjaihoz kapcsolódó adózási előnyök problémásak lehetnek, ha azok más tagállamok állampapírjaihoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák a külföldi befektetéseket. „A 2019-ben kialakított magyar szabályozás az elmúlt mintegy hét évben fennállt anélkül, hogy ilyen kötelezettségszegési eljárás indult volna miatta. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bizottság korábban jóváhagyta vagy jogszerűnek minősítette volna a magyar szabályozást. Azt jól mutatja, az uniós jogi kifogás most vált konkrét eljárás tárgyává” – tette hozzá Magyar Csaba.
A bíróság korábban a portugál állammal szemben is kimondta, hogy az olyan adózási konstrukció, amely kedvezőbb bánásmódban részesíti a saját állam által kibocsátott értékpapírokat, miközben más tagállamok hasonló értékpapírjai hátrányosabb helyzetbe kerülnek, korlátozhatja a tőke szabad mozgását. A portugál ügyben egy adóamnesztia keretében a portugál állampapírokra alacsonyabb adómérték vonatkozott, amit a bíróság uniós joggal ellentétesnek talált.
Most októberben Írországgal szemben is hasonló eljárás indult. Ott az ír állam által kibocsátott kötvények értékesítésén elért nyereség adómentességét kifogásolja a bizottság a többi EU- és EGT-államok kötvényeinek eltérő kezelésével összefüggésben. Az ír ügy tehát nem a kamatjövedelemről, hanem a kötvényeken elért nyereségről szól, de az uniós jogi megközelítés hasonló.
Mi történik most?
A bizottság október 1-jén küldte meg Magyarországnak a hivatalos felszólító levelet, az úgynevezett letter of formal notice-t. Az eljárás ügyszáma INFR(2026)2155. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira. Ha a válasz nem győzi meg a bizottságot, következhet az indokolással ellátott vélemény, végső soron pedig az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy holnaptól megváltozik az állampapírok adózása. A kötelezettségszegési eljárás hosszabb folyamat, amelynek során Magyarországnak lehetősége van arra is, hogy a szabályozást módosítsa.
Magyar Csaba szerint a magyar jogalkotó előtt legalább három lehetséges irány állhat.
- Az egyik lehetőség az, hogy Magyarország megszünteti vagy jelentősen szűkíti a jelenlegi adóelőnyt. Ez jogi szempontból viszonylag egyszerű válasz lehet az uniós kifogásra, ugyanakkor komoly gazdasági következményei lehetnek. A magyar állampapír egyik legfontosabb vonzereje ugyanis éppen az adózás utáni hozam. Az adóelőny megszüntetése ezért a lakossági állampapírok iránti kereslet mérséklődésével is járhat.
- Kiterjesztik az adómentességet más uniós államok állampapírjaira is. Magyarország megtarthatná a magyar állampapírok adómentességét, de azt kiterjeszthetné az Európai Unió, illetve az EGT más államai által kibocsátott vagy garantált, megfelelő feltételeknek megfelelő állampapírokra is. Ebben az esetben a magyar befektető adózási szempontból lényegében szabadabban választhatna a különböző európai állampapírok között. Ez ugyan csökkentené a magyar állampapír adózási versenyelőnyét, de egyben létrehozhatna egy szélesebb, uniós állampapírokra kiterjedő adósemleges befektetési környezetet.
- Az adómentesség feltételévé válhat a forintban denomináltság. Tehát felmerülhet egy harmadik, jogtechnikailag érdekes megoldás is: a kedvezmény nem a kibocsátó államához, hanem például a kötvény denominációjához kötődne. Egy ilyen szabály alapján elméletileg minden olyan EU- vagy EGT-állam által kibocsátott állampapír részesülhetne az adóelőnyben, amely megfelel a meghatározott, objektív feltételeknek – például forintban denominált.
„Utóbbi azonban csak akkor lehetne valódi megoldás, ha az eltérő kezelés mögött álló objektív szempont az uniós jog alapján megfelelően igazolható. Önmagában attól, hogy a szabály már nem közvetlenül a kibocsátó államhoz kötődik, még nem válik automatikusan uniós jogilag elfogadhatóvá. Egy ilyen konstrukciónak ráadásul lenne egy érdekes mellékhatása is: ha ugyanaz a szabály vonatkozna minden kibocsátóra, akkor a magyar állam euróban denominált kötvényei sem tartoznának automatikusan az adómentes körbe” – nyilatkozta az Indexnek Magyar Csaba.
Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a már megvásárolt állampapírokkal? A szakember szerint ez a kérdés érinti közvetlenül a legtöbb lakossági befektetőt. A bizottság eljárása önmagában nem jelenti azt, hogy a már megvásárolt állampapírok kamata után visszamenőlegesen adót kellene fizetni. Az esetleges jogszabály-módosításnál azonban különösen fontos lesz, hogy a jogalkotó milyen átmeneti szabályokat állapít meg. Más kérdés ugyanis az, hogy egy már megvásárolt értékpapír után korábban megszerzett kamatjövedelmet utólag megadóztatnak-e, és más az, hogy a jövőben kifizetendő kamatokra milyen adózási szabályok vonatkoznak.
A BEFEKTETŐK SZEMPONTJÁBÓL EZÉRT KULCSFONTOSSÁGÚ LESZ, HOGY A MAGYAR SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSA ESETÉN MILYEN JOGOKAT BIZTOSÍTANAK A MÁR MEGLÉVŐ ÁLLAMPAPÍROK TULAJDONOSAINAK.
„Ha Magyarország kiterjeszti az adómentességet más uniós államok megfelelő állampapírjaira is, akkor a magyar befektetők számára szélesebb lehet a ténylegesen adósemleges befektetési lehetőségek köre. Ha viszont a magyar állampapírok adóelőnye szűnik meg, akkor a befektetők számára a nettó hozam lesz az eddiginél fontosabb szempont. Ez pedig a magyar állampapírok versenyhelyzetét is befolyásolhatja” – fogalmazott Magyar Csaba.
A vita tehát végső soron nem pusztán arról szól, hogy kell-e adót fizetni a magyar állampapír kamata után. Sokkal inkább arról, hogy egy tagállam mennyire részesítheti előnyben saját állampapírját a más tagállamok által kibocsátott hasonló értékpapírokkal szemben. Magyarországnak most két hónapja van válaszolni a bizottság felszólító levelére. A következő hónapokban ezért nem az lesz az egyetlen kérdés, hogy megmarad-e a magyar állampapír adómentessége, hanem az is, hogy a magyar befektetők számára megnyílik-e ugyanez az adóelőny más uniós államok állampapírjai előtt.
Most az a legfontosabb, hogy a befektetők minél hamarabb megtudják, milyen irányba kíván lépni a magyar kormány, illetve hogyan kívánja kezelni a már meglévő és az újonnan kibocsátott állampapírok helyzetét. A bizonytalanság ugyanis előbb-utóbb éreztetni fogja a hatását az állampapírok piacán. Az Index ezért természetesen kérdésekkel fordult a magyar kormányhoz az ügyben. Amennyiben választ kapunk, annak részleteiről külön cikkben számolunk be.