Elismerte az ügyészség, hogy megfigyelték Seszták Miklóst

A volt miniszter ügyvédje szerint a megfigyelés törvénytelen volt, mert már Seszták mentelmi jogának felfüggesztése előtt elkezdődött, az ügyészség szerint azonban erre a büntetőeljárási törvény lehetőséget adott. 

Kovács Katalin, a KNYF szóvivője az MTI-nek azt írta: korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban Sesztákkal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt, úgynevezett rejtett figyelést alkalmaztak.

Az ügyészség szerint ennek megvolt a jogi alapja. A KNYF a büntetőeljárási törvény 215. paragrafusának ötödik bekezdésére hivatkozott, és azt közölte, hogy a mentelmi joggal rendelkező személyekre vonatkozó különleges eljárási szabályok sem zárják ki az ilyen megfigyelést.

Az ügyészség azután erősítette meg a megfigyelés tényét, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke egy televíziós interjúban arról beszélt: tudomása szerint Sesztákot leplezett eszközökkel figyelte a KNYF a nyomozás során.

Seszták ügyvédje, Papp Gábor viszont azt állítja, hogy őt is megfigyelték, és ez a volt miniszter letartóztatása után is folytatódott. Az ügyvéd törvénytelennek tartja Seszták megfigyelését is, mert az még a politikus mentelmi jogának felfüggesztése előtt elkezdődött.

Az ügyészség ezzel nem ért egyet, álláspontja szerint a rejtett figyelést a mentelmi jog fennállása sem zárta ki. 

Közölték azt is, hogy miután az NVVH nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészségnek nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született és annak mi lett a sorsa – írta válaszában a KNYF szóvivője.