Az orosz választásokról fogadott el egy állásfoglalást az Európai Parlament, amiben többek között azt "politikai színjátéknak minősítik, és kijelentik: nem tartják az új Dumát legitimnek". Az EP-képviselők a határozatban emellett újabb szankciók bevezetése mellett, valamint az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok normalizálása ellen érveltek. A magyar EP-képviselők közül mindössze ketten szavazták meg, miközben több tiszás EP-képviselő és a Fidesz–KDNP delegációjának egésze nem nyomott gombot a szavazás során.
Október 8-án, csütörtökön szavaztak az Európai Parlamentben egy állásfoglalásról, amiben az EP-képviselők többek között "elítélik és politikai színjátéknak minősítik a szeptemberi orosz parlamenti választásokat, aminek eredményét így nem fogadják el". A jogi kötőerővel nem rendelkező határozatot a jelen lévő EP-képviselők 482 igen, 41 nem és 39 tartózkodással szavazták meg, hogy “az új orosz Dumát nem tartják legitimnek”.
A magyar EP-képviselők közül a határozatot a szavazás jegyzőkönyve szerint mindössze hárman szavazták meg: a Tarr Zoltán mandátumát megöröklő tiszás Weisz Viktor és a Demokratikus Koalíció egykori elnöke, Dobrev Klára nyomott igent a szavazás során, míg a Mi Hazánk egy szem EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna elutasította azt.
A Fidesz és a KDNP bent lévő képviselői egyszerűen nem nyomtak gombot,
így azt se nem támogatták, se nem ellenezték, de még csak tartózkodással sem jelezték álláspontjukat, de a Tisza Párt több EP-képviselője, Bogdán Csaba, Dávid Dóra, Kollár Kinga, valamint Kulja András sem szavazott.
Pedig más szavazásokon a Fidesz–KDNP képviselői már részt vettek – bár nem teljes létszámmal, mert Deutsch Tamás és Orbán Balázs a nap folyamán egyáltalán nem szavazott –, sőt, a pártelnök Orbán Viktor Twitteren el is büszkélkedett azzal, hogy képviselőcsoportjuk, a Patrióták Európáért (PfE) kezdeményezésére az EP elfogadott egy állásfoglalást az iszlám beszivárgás és a Muszlim Testvériség hálózatainak befolyása elleni fellépés szükségességéről.
A Tisza Párt delegációja közölte, hogy EP-képviselőik egy kivételével minden módosítót megszavaztak, a végső szövegről viszont amiatt nem szavaztak, mert abba "egy módosító után bekerült egy olyan szövegrész, ami Oroszország diplomáciai és politikai elszigetelésre szólít fel" – ezt a módosítót egyébként leszavazták.
A TISZA-DELEGÁCIÓ AZONBAN EZT ELLENZI, MERT EP-KÉPVISELŐIK SZERINT FONTOS, HOGY A DIPLOMÁCIAI CSATORNÁK NYITVA MARADJANAK.
EP-képviselőik többsége végül emiatt döntött úgy, hogy a végső szöveg szavazásánál nem nyomnak gombot.
Az EP újabb szankciókat sürget Oroszország ellen
A most elfogadott állásfoglalásban az EP elítélte “Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjének a szavazás során elkövetett választási jogsértéseit, valamint az azokat megelőző, hosszú ideje tartó és tartós rombolást, amivel leépítették az oroszországi demokráciát”.
Az Európai Parlament szerint a szeptember 18–20. között megrendezett parlamenti választás egy “politikai színjáték volt, hiszen valódi alternatív jelöltek nem indulhattak, nem volt szabad a tömegtájékoztatás, és nem voltak hiteles nemzetközi megfigyelők sem”.
Továbbá az EP szerint Putyin Oroszországában “már régóta nem érvényesülnek a politikai szabadságjogok, mivel a rezsim kritikusait bebörtönzik, meggyilkolják, vagy száműzetésbe kényszerítik”.
Emellett elítélték azt is, hogy az Oroszország által megszállt ukrán területeken, valamint a Moldovától és Georgiától de facto elszakadó területeken is tartottak „választásokat”.
Az EP ezek miatt nem ismeri el a Dumát, és arra szólít fel minden tagállamot, hogy ugyanígy ne ismerjék el az orosz parlamentet, és tartózkodjanak annak tagjaival való minden hivatalos kapcsolatfelvételtől.
Az EP-képviselők emellett felszólítanak annak megakadályozására, hogy normalizálják Oroszország nemzetközi sport- és kulturális eseményeken való részvételét. Továbbá szigorú szankciókat szeretnének az „elnyomásban részt vevő orosz tisztségviselőkkel” szemben.
Az állásfoglalásban megerősítik, hogy “az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat nem lehet normalizálni Ukrajna igazságos és tartós békéje nélkül”, beleértve a hadifoglyok szabadon bocsátását, az erőszakkal deportált ukrán gyerekek visszatérését, valamint az Ukrajnának nyújtott jóvátételt és kártérítést. Emellett az EP továbbra is szorgalmazza az oroszországi demokratikus erők támogatását.
Az EP egyébként gyakran fogad el Oroszországgal kapcsolatosan állásfoglalásokat. A legutóbbi, szeptemberi plenárison is így tett, amikor az ún. Európai Demokráciapajzsról (EUDS) szóló jelentésben Oroszországot jelölték meg az EU első számú külső fenyegetésének.