A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően értékelték Magyarország gazdasági helyzetét: a magyar gazdaságot gyenge beruházási aktivitás, termelékenységi problémák és növekvő államadósság jellemzi - írja Deák Dániel a Facebookon.
A költségvetési hiány pedig idén elérheti a GDP 7–7,5 százalékát, ezért átfogó kiigazítást sürgetnek.
Egyebek mellett ezeket a megszorításokat várják el a kormánytól:
- A jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív, többkulcsos adórendszert vezetnének be, az alacsony keresetűek adókedvezményével.
- Megemelnék a társasági adót, amely jelenleg 9 százalékos, ugyanakkor teljes beruházási leírást biztosítanának.
- Szűkítenék a kedvezményes áfakulcsok körét, ami egyes termékek és szolgáltatások adóterhelésének növekedését eredményezhetné.
- A jelenlegi családi adókedvezményeket gyermekek után járó adójóváírásra cserélnék.
- Fokozatosan leépítenék az energiaárak támogatását, a kedvezményes vállalati hiteleket és a lakáshitel-támogatásokat. Utóbbiak mellett a bérjellegű állami kiadások visszafogását is sürgetik.
Talán nem véletlen, hogy az elmúlt napokban már bejelentették a KATA átalakítását, napirendre került a vagyonadó, valamint az élelmiszerek árrésstopjának megszüntetése is.
Az IMF most viszont nnél is átfogóbb adó- és támogatási reformot sürget.
Érdemes felidézni, hogy Magyarország 2010 előtt már megtapasztalta az IMF által támogatott gazdasági kiigazítások következményeit.
A 2008-as pénzügyi válság idején a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány az IMF-hitelprogramhoz kapcsolódóan súlyos megszorításokat hajtott végre.
Csökkentették a közszféra juttatásait, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, és megemelték az áfát.
A történelmi tapasztalatok miatt különösen fontos kérdés, hogy a mostani IMF-javaslatokból mit fogad meg a Magyar Péter vezette kormány, és mindebből mit éreznek majd a magyar családok.