Az amerikai védelmi minisztérium élőben közvetíti Nidal Hasan kivégzését, akit 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison 2009-ben elkövetett lövöldözés miatt. A kivégzést december 3-ra tűzték ki, és kivégzőosztag hajtja majd végre. Az Egyesült Államokban még soha nem közvetítettek televízióban vagy interneten törvényes kivégzést.
A Pentagon október 8-án megerősítette, hogy élőben közvetítik Nidal Hasan kivégzését. A korábbi katonai pszichiátert 2013 augusztusában ítélte halálra egy katonai esküdtszék, miután bűnösnek találták 45 rendbeli előre megfontolt gyilkosságban és előre megfontolt gyilkossági kísérletben.
Nidal Hasan 2009-ben, a texasi Fort Hood katonai bázis egészségügyi létesítményében nyitott tüzet egy lézeres irányzékkal felszerelt pisztollyal. A támadásban 13 ember meghalt. A férfi akkoriban Afganisztánba készült, ahová heteken belül vezényelték volna. Elfogásakor a rendőrök meglőtték, azóta részlegesen lebénult, és kerekesszéket használ.
A kivégzésre december 3-án, csütörtökön, helyi idő szerint várhatóan 13 órakor kerül sor ugyanazon a katonai bázison, ahol a lövöldözés történt. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtóbeszámolók szerint egy műsorban arról beszélt, hogy nem volt nehéz döntés a helyszín, az időpont és a végrehajtás módjának kiválasztása, mivel ezek az eredeti támadás körülményeire emlékeztetnek.
Gondoskodunk róla, hogy az emberek megnézhessék, hogy nyilvános legyen. Mert az embereknek meg kell érteniük, hogy az ilyen dolgoknak súlyos következményei vannak
– mondta Pete Hegseth. A védelmi miniszter az X-en megerősítette, hogy a kivégzést élőben közvetítik. A Pentagon egyik névtelenséget kérő tisztviselője azt mondta, hogy a részleteket később ismertetik. Arra a kérdésre, hogy Nidal Hasannak voltak-e utolsó kívánságai, Hegseth így válaszolt: „Nem érdekel. December 3-án majd meglátjuk.”
Donald Trump jóváhagyta a kivégzést
Az amerikai katonai jog szerint a kivégzőosztag általi kivégzéshez az amerikai elnök jóváhagyása szükséges. A Pentagon hétfőn közölte, hogy Donald Trump Hegseth javaslatára engedélyezte Hasan kivégzését.
A Fehér Ház nem kívánt állást foglalni abban, hogy az elnök támogatja-e a kivégzés élő közvetítését, a kérdéseket a védelmi minisztériumhoz irányította.
Nidal Hasan kivégzése az amerikai hadsereg történetében 1945 óta az első olyan eset lehet, amikor kivégzőosztag hajt végre halálos ítéletet, információk szerint 1961 óta nem történt katonai kivégzés az Egyesült Államokban.
Az 1961-ben végrehajtott kivégzés akasztással történt, a legutóbbi ismert katonai kivégzőosztagos esetek 1945-re nyúlnak vissza. A kivégzések nyilvános bemutatása az Egyesült Államokban régóta nem gyakorlat. Az utolsó törvényesen engedélyezett nyilvános kivégzést 1936-ban hajtották végre: egy fiatal fekete férfit akasztottak fel, akit egy fehér nő megerőszakolásáért ítéltek el. Az eseményt akkor több ezren nézték végig. A 20. században a feketék ellen elkövetett, gyakran fehér tömegek által végrehajtott lincselések szintén nyilvános látványosságnak számítottak.
A Reuters beszámolója szerint a sajtó korábban többször is megpróbálta elérni amerikai kivégzések televíziós közvetítését, de a bíróságok ezt megakadályozták. Szakértők nem tudnak olyan másik országról, amely törvényes kivégzést televízióban vagy interneten közvetítene. Nyilvános kivégzéseket az utóbbi években többek között Iránban és a tálibok irányítása alatt álló Afganisztánban hajtottak végre.
Jogi kérdéseket is felvet az élő közvetítés
Eugene Fidell katonai jogi szakértő, ügyvéd és szerző, aki a Yale Egyetem jogi karán is tart előadásokat, rendkívül szokatlannak nevezte a kivégzés élő közvetítésének tervét. Elmondása szerint a kivégzőosztag alkalmazásának hosszú története van az amerikai katonai jogban, de nem tud olyan korábbi esetről, amikor egy kivégzést televízióban vagy élőben közvetítettek volna.
Úgy látja, hogy Nidal Hasan szövetségi bíróságon indíthatna pert, ha meg akarná akadályozni halálának nyilvános bemutatását. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság még nem foglalkozott közvetlenül ezzel a kérdéssel.
Jonathan Lurie, a katonai igazságszolgáltatás történetével foglalkozó szerző és történész szintén megkérdőjelezte, mi indokolja a kivégzés nyilvánossá tételét. „Mi értelme van ennek? Ki akarna ilyet látni?” – tette fel a kérdést.
Az Egyesült Államokban legalább öt állam jogrendje teszi lehetővé a kivégzőosztag alkalmazását. Dél-Karolinában 2025-ben hajtottak végre ilyen kivégzést, ez volt az első hasonló eset az országban 15 év után.
A Trump-kormányzat a közelmúltban a szövetségi bűncselekmények legsúlyosabb eseteiben alkalmazható kivégzési módszerek közé emelte a kivégzőosztagot, az áramütést és a gázzal történő megfojtást is. A lehetséges eljárások körét részben azért bővítették, mert egyre nehezebb beszerezni a halálos injekcióhoz szükséges szereket, és az injekciós kivégzések végrehajtása sem mindig zajlik a tervek szerint.
A halálbüntetés amerikai alkalmazásáról szóló vita az elmúlt héten ismét felerősödött, miután Tennessee államban meghiúsult Christa Pike kivégzése. Az állam több mint kétszáz éve először készült női elítéltet kivégezni, de Christa Pike életben maradt és kórházba került. Ügyvédei szerdán azt közölték, hogy a nő a kórházban „dühösen és zavartan” ébredt fel. Beszámolójuk szerint továbbra is nagyon rossz állapotban van, és megbilincselve fekszik a kórházi ágyán.