Nem válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium. A MNO arra volt kíváncsi, hogy az erdőbényei kormányülésen szóba került-e egy esetleges állami hitelfelvétel, tárgyalt-e a kabinet az IMF-fel, illetve felmerült-e a rezsicsökkentés vagy a nyugdíjkorhatár megváltoztatása.
Nem hajlandó válaszolni a Magyar Nemzet kérdéseire a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium. A MNO az erdőbényei kihelyezett kormányülésen felmerült esetleges hitelfelvételről, az IMF-fel folytatott tárgyalásokról, az uniós források előfinanszírozásáról, valamint a rezsicsökkentés és a nyugdíjkorhatár jövőjéről is érdeklődött, ám a tárca érdemi tájékoztatást nem adott.
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy információink szerint az Erdőbényén tartott háromnapos kormányülésen a 2027-es költségvetés mellett egy esetleges állami hitelfelvétel kérdése is napirenden lehetett. Értesüléseik szerint ennek hátterében elsősorban az uniós forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozási igény állhat.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a tanácskozás kiemelt témái között szerepelt a 2027-es költségvetés, a gazdasági növekedés ösztönzése, az uniós források felhasználása, valamint az energiabiztonság. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy a kabinetnek az uniós pénzekből megvalósuló beruházások miatt jelentős előfinanszírozási igénnyel kell számolnia, ami külső finanszírozás bevonását is szükségessé teheti.
Éppen ezért a Magyar Nemzet több konkrét kérdést intézett a Kármán András vezette Pénzügyminisztériumhoz. Arra voltak kíváncsiak, hogy valóban szerepelt-e az erdőbényei kormányülés napirendjén egy esetleges állami hitelfelvétel. Rákérdeztek arra is, hogy tárgyalt-e a pénzügyminiszter vagy a tárca valamely képviselője a Nemzetközi Valutaalappal, illetve hogy mekkora összegű előfinanszírozási igénnyel számol a kormány az uniós források 2027-es felhasználása kapcsán.
Különösen fontos kérdésnek tartották annak tisztázását is, hogy felmerült-e a tárgyalásokon a rezsicsökkentés, illetve a hatósági energiaárak rendszerének megszüntetése vagy átalakítása egy esetleges finanszírozási megállapodás részeként.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban pedig azt kérdezték a tárcától, hogy szerepel-e a kormány napirendjén a nyugdíjkorhatár emelése, és amennyiben jelenleg nincs ilyen terv, kizárja-e a kormány, hogy a ciklus hátralévő részében ilyen döntést hozzon.
Egyetlen kérdésre sem érkezett érdemi válasz
A Pénzügyminisztérium azonban a Magyar Nemzet megkeresésére nem adott választ. Így továbbra sem tudni, hogy történt-e az erdőbényei kormányülésen érdemi egyeztetés egy esetleges hitelfelvételről, és azt sem, hogy a kormány milyen finanszírozási lehetőségeket vizsgál az uniós források előfinanszírozására.
Ugyancsak tisztázatlan maradt, hogy milyen fórumokon történt kapcsolatfelvétel, tárgyalás az IMF-fel.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert az állam finanszírozási helyzete és az uniós források előfinanszírozása az elmúlt időszakban már konkrétan is megjelent a költségvetési és államadósság-finanszírozási döntésekben. A Magyar Nemzet korábban arról is beszámolt, hogy az Államadósság Kezelő Központ módosította a 2026-os finanszírozási tervét. A változás az állami nettó kibocsátási igény jelentős emelkedésével járt együtt, miközben az uniós forrásokhoz kapcsolódó projektek előfinanszírozása is komoly forrásigényt jelent.
Továbbra is sok a nyitott kérdés
A kormányülés után így több, a költségvetés és az állam finanszírozása szempontjából lényeges kérdés is tisztázatlan maradt. Nem tudni, hogy a kormány vizsgál-e konkrét hitelfelvételi konstrukciót, mekkora összegű külső forrással számolhat, és van-e olyan finanszírozási megállapodás, amelynek feltételei között strukturális vagy költségvetési intézkedések is szerepelhetnek.
A Pénzügyminisztérium hallgatása mindenesetre nem oszlatta el azokat a kérdéseket, amelyek az erdőbényei kormányüléssel kapcsolatban felmerültek.
(MNO)