Az év első kilenc hónapjában átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az idősek által jellemzően vásárolt termékek és szolgáltatások árai az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóereje több mint 2 százalékkal javult – mondta el az Origónak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója.
A szakértő szerint fontos különbséget tenni az infláció csökkenése és az árak tényleges mérséklődése között. Az alacsony infláció ugyanis nem jelenti, hogy a termékek ismét annyiba kerülnek, mint néhány évvel ezelőtt, csupán azt, hogy lassabban drágulnak.
Ez különösen fontos annak fényében, hogy a nyugdíjasok az elmúlt években jelentős áremelkedéssel szembesültek.
A KSH adatai alapján a nyugdíjas infláció 2022-ben 15,2 százalék, 2023-ban 18,3 százalék, 2024-ben 3,7 százalék, 2025-ben 4,5 százalék volt.
A négy év alatt így összességében közel 48 százalékkal emelkedett a nyugdíjasok jellemző fogyasztói kosarának árszintje. Vagyis hiába lassult jelentősen a drágulás, a korábbi áremelkedések hatása továbbra is érezhető.
Ráadásul az sem mindegy, mire költi valaki a nyugdíját. Az alacsonyabb jövedelmű idősek kiadásainak jelentős részét az élelmiszerek, a gyógyszerek és a rezsi teszik ki. Ha ezek ára az átlagosnál gyorsabban emelkedik, akkor a személyesen érzékelt drágulás is magasabb lehet a hivatalos inflációnál.
Szeptemberben például a szolgáltatások átlagosan 4,9 százalékkal, a gyógyszerek és gyógyáruk pedig 1,3 százalékkal drágultak éves összevetésben.
A jelenlegi gazdasági adatok alapján jó esély van arra, hogy a januári nyugdíjemelés az év egészében meghaladja az inflációt – véli Pásztor Szabolcs. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése 2026-ra 1,8 százalékos átlagos inflációval számol, ami jóval alacsonyabb a januári 3,6 százalékos nyugdíjemelésnél.
A szakértő szerint ugyan az év utolsó hónapjaiban még gyorsulhat a drágulás,
rendkívül jelentős inflációs ugrásra lenne szükség ahhoz, hogy az éves nyugdíjas infláció utolérje a nyugdíjemelés mértékét.
Ehhez az utolsó három hónapban nagyjából 10 százalékos átlagos éves nyugdíjas inflációra lenne szükség, aminek a jelenlegi folyamatok alapján kicsi a valószínűsége.
Mindez a novemberi nyugdíjkorrekció kérdését is érinti. A jogszabályok szerint akkor van szükség kiegészítésre, ha az év eleji emelés elmarad az adott évre várható inflációtól. Mivel jelenleg éppen az ellenkezője látszik, a szakértő szerint idén nem indokolt novemberi inflációs nyugdíjkorrekció.
Van azonban egy másik fontos szempont is: a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése nem feltétlenül jelenti, hogy az idősek a dolgozókhoz képest is jobb anyagi helyzetbe kerülnek.
Júliusban ugyanis a bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, vagyis jóval gyorsabban, mint a nyugdíjak. Ennek oka, hogy Magyarországon a már megállapított nyugdíjakat alapvetően az inflációhoz, nem pedig a bérek növekedéséhez igazítják.
A szakértő összegzése szerint tehát 2026 eddig kifejezetten kedvezően alakult a nyugdíjak vásárlóereje szempontjából, még akkor is, ha a korábbi évek drágulása továbbra is komoly terhet jelenthet az időseknek.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.