Ifj. Lomnici Zoltán: Magyar Péter nyilatkozata veszélyeztetheti a telefonlopási ügyének nyomozását

Emlékezetes a miniszterelnök a legutóbbi kormányzati tájékoztatón arról beszélt, hogy tudomása szerint a telefonlopási ügyének sértettje megbukott a hazugságvizsgálaton, illetve térfigyelőkamerák azt is rögzítették, hogy az utcán rángatta őt. 

Mindezzel összefüggésben az alkotmányjogász kijelentette, hogy gyanúsítottként Magyar Péternek joga van ahhoz, hogy a törvényi feltételek szerint megismerje az ügy iratait, és felkészüljön a védekezésére. Szerinte ez a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog része, amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata is megerősít. 

Az iratok megismerésének joga azonban nem jelenti azt, hogy a nyomozás során megismert adatokat korlátlanul nyilvánosságra is hozhatja

– emelte ki az alkotmányjogász.

Hozzátette: a nyomozási titokra vonatkozó szabályok védik a nyomozás eredményességét, a tanúk és a sértett jogait, valamint a bizonyítékok tisztaságát. Ezért különösen aggályos lehet, ha egy folyamatban lévő ügyben sajtótájékoztatón ismertetik a poligráfos vizsgálat eredményét, a kamerafelvételek szakértői elemzését vagy a tanúvallomások részleteit.

A jogász megemlítette a lapnak azt is, hogy az ilyen nyilvános közlések ugyanis befolyásolhatják a még ki nem hallgatott tanúk vallomását, sérthetik a sértett személyiségi jogait, előítéletet keltsen, és megsértse a sértett személyiségi jogait, aláássa az eljárás integritását és a „fegyverek egyenlőségét” a későbbi bírósági szakaszban. 

Ifjabb Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy a tisztességes eljárás követelménye a hatóságokat és az eljárásban résztvevőket is köti, a gyanúsított védekezési joga nem terjed ki a nyomozási adatok korlátlan nyilvános terjesztésére, különösen ha az a bizonyítás sikerét veszélyezteti. 

A bírói gyakorlat szerint az ilyen közlések büntetőeljárási akadályt vagy legalábbis súlyos eljárási problémát okozhatnak (pl. bizonyítékok értékelhetetlensége, tanúk befolyásolása).

Magyar Péter miniszterelnöki minőségében tett nyilatkozata különösen problematikus: a kormányfő felelőssége, hogy ne veszélyeztesse a független igazságszolgáltatás működését. A poligráf – pontosabban a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) alapján a műszeres vallomásellenőrzés, amely nem perdöntő bizonyíték – és a kameraanyagok közzététele a nyomozás nyilvános kommentálása, amely a Be. szellemével és az uniós ártatlanság vélelmére vonatkozó 2016/343 irányelvben foglaltakba is ütközhet – tette hozzá.

(MNO)