Orbán Viktor hétfő este a Bayer Show vendégeként ad interjút, amelyben a választási vereség óta eltelt fél év politikai fejleményeiről és a jobboldal helyzetéről is kérdezi majd Bayer Zsolt.
Orbán Viktor szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikája az adóemelések irányába halad, noha a választási kampányban Magyar Péter azt ígérte, hogy kormánya az adócsökkentés kormánya lesz. A volt miniszterelnök a Bayer Zsolt által vezetett Bayer Show rendkívüli adásában arról beszélt, hogy szerinte a kormányfő nyilatkozatai helyett a tényleges intézkedésekből kell kiindulni, mert Magyar Péter egyik nap mást mond, mint a következőn. Úgy fogalmazott, hogy
„NINCS SEMMI JELENTŐSÉGE ANNAK, HOGY MIT MOND A MINISZTERELNÖK”, MERT „ÖSSZE-VISSZA BESZÉL”.
„Most azt látjuk, hogy egy baloldali gazdaságpolitika érvényesül Magyarországon, aminek kulcseleme az adók növelése” – mondta a volt kormányfő, aki a kata adójának emelését hozta fel példaként, amely szerinte körülbelül félmillió embert érint. „Hogy miért kell kiszúrni egy 100 százalékos adóemelés formájában 138 ezer derék, becsületes, saját magát eltartani képes emberrel, erre nincs válasz” – mondta. „Ha keressük, hogy mégis mi magyarázza ezt, akkor nem találunk mást, mint hogy a baloldaliak adót szoktak emelni. És most is ez a helyzet. Baloldali kormány, adóemelés” – jelentette ki a korábbi miniszterelnök.
Bayer Zsolt közbevetette, hogy a Tisza-kormány és Magyar Péter kezdettől jobbközép kormányként határozza meg magát. Orbán Viktor állította: a kormányzati szereplők kijelentéseiből nem érdemes kiindulni, mert szerinte azok ellentmondanak a tényleges intézkedéseknek. Úgy vélte, ha meg akarják érteni, milyen irányba halad az ország, a valóságot és a konkrét döntéseket kell vizsgálni, nem pedig a miniszterelnök nyilatkozatait. A beszélgetésben ezután a vagyonadó került szóba.
„Minden adócsökkentésre olyan szükségünk van, mint egy falat kenyérre”
Bayer Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonadó bevezetését a kormány már bejelentette, miközben a sajtóban olyan elemzések is megjelentek, amelyek szerint az adónem más országokban sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és igazságtalan lehet. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy a kérdést két részre kell választani: külön kell vizsgálni a vagyonadó általános, gazdaságpolitikai megítélését, valamint azt, hogy Magyarországon milyen helyzetet teremtene egy ilyen adó bevezetése.
Orbán Viktor szerint a magyar gazdaságnak adócsökkentésre van szüksége, mert a lassú növekedést szerinte nem lehet adóemelésekkel élénkíteni. A vagyonadó bevezetését is ellenezte, arra hivatkozva, hogy az elsősorban a munkaadókat és a vállalkozásokat terhelné, végső soron pedig a munkahelyteremtést is visszafogná. Úgy fogalmazott:
minden adóemelés rossz a magyar gazdaság mai állapotában, és minden adócsökkentésre olyan szükségünk van, mint egy falat kenyérre.
A volt miniszterelnök szerint a magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy lassan növekszik, és ezen a vállalkozások adóterheinek növelése nem segít. Érvelése szerint a vagyonadó különösen azért lehet problémás, mert a vállalkozások sikerességét és a cégek értékének növekedését is sújthatja. Kiemelte: a munkaadók és munkavállalók érdekeit nem szembeállítani, hanem összehangolni kellene. Azt mondta, a társadalom működésében fontos szerepük van azoknak, akik másoknak munkát biztosítanak, ezért szerinte nem büntetni kellene őket.
Orbán Viktor szerint, ha a vállalkozások adóterhei túl magasra emelkednek, kevesebb embernek adhatnak munkát, az intézkedések nemcsak a cégeket, a munkavállalókat is hátrányosan érinthetik. Úgy fogalmazott, hogy „egy túladóztatott gazdaságban a vállalkozások nem adnak az embereknek munkát”. Hozzátette: a radikális baloldali megközelítés szerint ilyen helyzetben az állam vehetné át a foglalkoztatás szerepét, ám szerinte ez a szocializmushoz vezetne, amelynek újbóli kipróbálását ellenzi.
A korábbi kormányzati időszak példájaként említette a szakszervezetekkel és a munkaadókkal kötött hároméves bérmegállapodást. Szerinte ez is azt a célt szolgálta, hogy a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit összehangolják. A vagyonadóval kapcsolatban arra is kitért, hogy szerinte az intézkedés a külföldi vállalkozásokat kevésbé érintheti, mint a magyarokat. Hozzátette, hogy a kérdésben nemcsak a politikusok véleményére érdemes figyelni, hanem a gazdasági szereplőkére is, akik szerinte elutasítják az elképzelést, mert az gyengítheti a vállalkozásokat és csökkentheti a munkahelyteremtő képességüket.
„Vissza kellene térni a munkaalapú gazdasághoz”
Orbán Viktor a korábbi és a jelenlegi gazdaságpolitikát is szembeállította egymással. Szerinte az előző időszakban az adócsökkentés és a munkahelyteremtés erősítette a gazdaságot, míg a mostani intézkedések az adóterhek növelésével és a foglalkoztatás visszafogásával járhatnak.
A mostani, amely adót emel és munkahelyeket csökkent, rossz politika. Vissza kellene térni a munkaalapú gazdasághoz
– jelentette ki a korábbi kormányfő.
Bayer Zsolt ezután arról beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már a vagyonadó bevezetése előtt gyárbezárások történtek, és jelentősen nőtt a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. Orbán Viktor erre reagálva azt mondta, hogy a munkaadóknak kiszámítható gazdasági környezetre, stabilitásra, adócsökkentésre és a beruházásokat ösztönző intézkedésekre van szükségük. Szerinte a vállalkozások azt várják, hogy a gazdasági teljesítményük növelését és a foglalkoztatást a kormány elismerje, ne pedig újabb terhekkel sújtsa őket.
Úgy vélte, ha a sikeres vállalkozások arra számítanak, hogy a növekedésüket adóemelésekkel büntetik, visszafoghatják a beruházásaikat, és kivárhatnak az új fejlesztésekkel. Orbán Viktor szerint ez azért veszélyes, mert a gazdaság folyamatos beruházások nélkül nem képes fenntartani a növekedését. Ezt a folyamatot a kerékpározáshoz hasonlította:
a gazdaság olyan, mint a bicikli, ha nem tekered, eldől.
A volt miniszterelnök a magyar ipar jelenlegi helyzetéről szólva Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter beruházásösztönző tevékenységét méltatta. Állítása szerint a magyar ipar teljesítményét jelenleg azok a korábban Magyarországra hozott nagyberuházások tartják fenn, amelyek fokozatosan kezdik meg a termelést, és új munkahelyeket teremtenek. Példaként a BMW-t, az új Mercedes-beruházást, az akkumulátorgyárakat és a kínai BYD autógyártó tervezett termelésindítását említette.
Orbán Viktor szerint ezek az ipari kapacitások hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez, és munkavállalókat foglalkoztatnak. Ugyanakkor azt állította, hogy Szijjártó Péter döntései óta nem születtek új, a beruházásokat támogató intézkedések, és a befektetők ösztönzésére szolgáló adócsökkentési politika helyett inkább az adóterhek növeléséről lehet hallani. Szerinte ez bizonytalanságot kelthet a vállalkozásokban, és visszafoghatja a további beruházásokat.
Brüsszelt látja a háttérben
Bayer Zsolt ezután az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárást vetette fel. A műsorvezető azt mondta, nem számított arra, hogy a Tisza-kormány hivatalba lépése után fél évvel Brüsszel eljárást indít Magyarország ellen amiatt, hogy a lakossági állampapírok után nem kellett adót fizetni. Szerinte az ügy mögött valamilyen szándéknak kell állnia.
Orbán Viktor erre azt mondta, hogy az eljárás nem a Tisza-kormány, hanem az előző kormány nemzeti gazdaságpolitikája ellen indult. Szerinte Brüsszel régóta adóemelésekre próbálta kényszeríteni Magyarországot, és az előző kormány intézkedéseit is folyamatosan támadta. Példaként az adók és járulékok emelésére, az adócsökkentések megszüntetésére, a rezsicsökkentés felszámolására, valamint a nyugdíjakkal kapcsolatos terhek növelésére vonatkozó brüsszeli elvárásokat említette.
Brüsszelből folyamatosan egy klasszikus baloldali gazdaságpolitikának a kényszere, követelése, igényei, javaslatai érkeztek Magyarországra. Ezeket mi mindig visszavertük. A mostani kormány pedig egyenként ezeket végrehajtja
– fogalmazott Orbán Viktor.
A volt miniszterelnök szerint a brüsszeli gazdaságpolitikai elvárások célja, hogy a magyar gazdaságban nagyobb teret kapjanak a külföldi nagyvállalatok. Úgy vélte, ehhez a magyar gazdaság nemzeti érdekeit védő intézkedéseket és az ilyen politikát folytató kormányokat kell háttérbe szorítani. Állítása szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának végső következménye az lehet, hogy a magyar gazdaság lehetőségei a külföldi szereplőkhöz kerülnek.
Felidézte, hogy a korábbi kormányzati időszakban a devizában fennálló államadósság aránya 20 százalék alá csökkent, azonban szerinte a magyar baloldal másként viszonyul a külföldi és a hazai gazdasági szereplőkhöz. A volt miniszterelnök azt állította, hogy a magyar baloldal politikailag szervezett része hagyományosan a külföldi érdekeket képviseli, és nem hisz abban, hogy Magyarország önálló, a saját erőforrásaira támaszkodó gazdaságot építhet. Ezzel szemben szerinte a jobboldal a gazdasági szuverenitást és a hazai szereplők megerősítését tekinti céljának.
A baloldali kormány az helytartó kormány, mármint a helytartók kormánya. Vagy Moszkvából tartják őket, vagy Brüsszelből
– mondta. Hozzátette, hogy szerinte a magyar baloldal a külföldi gazdasági modellek követésében és a nemzetközi szereplőkhöz való igazodásban hisz, nem pedig abban, hogy a magyarok munkájából a magyarok gyarapodjanak.
Ezután a magyar nagyvállalkozókkal szembeni politikai hangulatkeltés került szóba. Bayer Zsolt azt kérdezte, hogy ez is része-e annak a folyamatnak, ahogy a magyar gazdasági szereplők helyét külföldi vállalatok vehetik át. Orbán Viktor szerint a konkrét intézkedések ezt a folyamatot támasztják alá. Példaként az M6-os autópálya koncesszióját említette. Azt állította, hogy a korábban külföldi kézben lévő koncessziót az előző kormány magyar szereplőknek adta át, a mostani kormány azonban ismét külföldi érdekeltségbe helyezte. A Déli körvasút beruházását is felhozta, szerinte a magyar vállalkozások helyett külföldi szereplők kaphatnak lehetőséget. Orbán Viktor a korábbi autópálya-építések példájával is alátámasztotta érvelését.
Orbán Viktor azt állította, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetben van, az építőipar leállt, a turizmusban kétszámjegyű visszaesés tapasztalható, az exportőrök pedig nem kaptak segítséget a forint erősödéséből fakadó hátrányok ellensúlyozására. Szerinte a kis- és középvállalkozások is nehézségekkel küzdenek, mert kevés a megrendelésük.
Én bárhol járok az országban, mindenhol azt látom, hogy a magyar gazdaság nekiment a falnak, megállt, mindennek csökken, esik az értéke, meg az ára
– mondta. Hozzátette, hogy szerinte a külföldi befektetők már a magyar eszközök értékének csökkenésére számítanak, és vásárlókat hoznak az országba.
(Index)