Rejtélyes ukrán szállítmányok haladnak át Ausztrián

Egy ukrán titkosszolgálathoz köthető kisbusz haladt át Ausztrián egy olyan, mintegy 200 kilogrammos „különleges rakománnyal”, amelynek pontos tartalmáról a hatóságok nem adtak tájékoztatást. Az ügyben diplomáciai jegyzék is készült, az Osztrák Szabadságpárt pedig magyarázatot követel a kormánytól. 

A történet különösen érzékennyé vált, miután Bécsben ukrán állampolgárokat vettek őrizetbe kémkedés gyanújával, köztük egy újságírót és operatőrét is, akiket később szabadon engedtek.

Az osztrák Kronen Zeitung beszámolója szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egy, a külügyminisztériumtól megszerzett dokumentumból értesült arról, hogy 

egy ukrán delegáció engedélyt kért egy konvoj ausztriai áthaladására a januári davosi Világgazdasági Fórumra történő utazás kapcsán.

A dokumentum egy ukrán titkosszolgálathoz tartozó Volkswagen kisbuszt is említ, amely a beszámoló szerint be nem jelentett, „különleges rakományt” szállított. A mintegy 200 kilogrammos szállítmány állítólag vámkezelés és biztonsági ellenőrzés nélkül haladt át az országon. Arról azonban egyelőre nincs nyilvános információ, hogy pontosan mi volt a járműben. 

Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára szerint az ügyet nem lehet lezártnak tekinteni pusztán azért, mert a külügyminisztérium megerősítette a diplomáciai jegyzék létezését. A politikus azt kérdezi, mi indokolta a különleges elbánást, és milyen rakományt szállítottak át Ausztrián.

Ez azt jelenti, hogy az ügy nem csak pletyka, hanem bizonyított tény, amelyről az osztrák hatóságok tudtak. Mi volt abban a 200 kilogrammban? Készpénz, arany, fegyverek, dokumentumok, vagy valami egészen más?

– tette fel a kérdést Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára.

Hafenecker szerint az osztrák hatóságoknak tisztázniuk kell, hogy a szállítmány milyen körülmények között kapott engedélyt az áthaladásra. 

Úgy fogalmazott, 

Ausztria nem válhat külföldi hírszerző szolgálatok törvénytelen tranzitútvonalává, és a semleges státuszára tekintettel különös körültekintéssel kell kezelnie az ilyen ügyeket.

A politikus Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter felelősségét is felvetette. Egyelőre azonban nem ismert, hogy a rakomány tartalmával vagy az esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatban indult-e hivatalos vizsgálat. 

Ukrán kémek Ausztria utcáin?

Ahogy arról lapunk is beszámolt, kémkedés gyanújával négy ukrán állampolgárt vettek őrizetbe a múlt héten Bécsben. Ezt megerősítette Gerhard Karner osztrák belügyminiszter is. A hét elején elfogott gyanúsítottak közül ketten már előzetes letartóztatásban vannak. Az utóbbi két érintett egy ismert ukrán oknyomozó újságíró, Mihajlo Tkacs és operatőre, Jaroszlav Bondarenko, akiket azóta szabadon engedtek.

Információk szerint a két újságíró Ruszlan Kravcsenko volt ukrán főügyész hollétét kutatta. „Korrupciós vádak miatt lemondott posztjáról. Tkacs nyilvánosan felfedte, hogy Kravcsenko és felesége állítólag Bécsben telepedtek le” – magyarázta a Riporterek Határok Nélkül szervezet az újságíró letartóztatását követően, és értetlenségüket fejezték ki az osztrák hatóságok beavatkozásával kapcsolatban.

A Bécsi Ügyészség sajtóközleményt adott ki az üggyel kapcsolatban.

Mint írták, kezdetben két ukrán állampolgárt vizsgáltak kémkedés gyanújával. Feltehetően ők voltak azok a férfiak, akiket a hét elején tartóztattak le. Ezt követően, tanúvallomások alapján, egy harmadik gyanúsított is a képbe került. Állítólag mindhármukat megfigyelték.

A nyomozati megállapítások alapján tehát feltételezték, hogy a három ukrán állampolgár elkövetői csoportot alkotott, ezért a Bécsi Ügyészség a bírói engedély beszerzése után elrendelte a harmadik személy letartóztatását is

– magyarázták. A harmadik gyanúsított letartóztatása során egy negyedik személy is tartózkodott a járműben, „akinek a személyazonossága akkoriban ismeretlen volt a nyomozó hatóságok számára”. Mivel alapos gyanú merült fel arra, hogy az ukrán bűnszervezet tagja ő is, a rendőrség őt is letartóztatta – tette hozzá a bécsi ügyészség, és megjegyezték, hogy akkoriban azonban nem tudták, „hogy a vádlott egy ukrán operatőr”.

A kihallgatás során az egyik vádlott még azt is megerősítette, hogy megfigyelést végeztek, azonban „a már őrizetbe vett gyanúsítottakkal kapcsolatban a bűnrészesség gyanúja nem volt megalapozott, ezért elrendelték szabadon bocsátásukat”. Hangsúlyozták, hogy a letartóztatások semmilyen módon nem kapcsolódtak a férfiak foglalkozásához, és „az akkor rendelkezésre álló tények alapján történtek”.

Az ukránok vizsgálatot követelnek

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírügynökség független vizsgálatot követel a két újságírójuk őrizetbe vétele ügyében, mondván, hogy az osztrák rendvédelmi tisztviselők túlzott erőszakot alkalmaztak, és megkérdőjelezik letartóztatásuk indokoltságát. Sevgil Muszajeva főszerkesztő bírálta a bécsi ügyészséget. „A gyanú kivizsgálásának joga nem jelenti azt, hogy bármilyen eszközt bevethetünk” – írta Muszajeva, aki szerint az újságírók ellen hozott intézkedések indokolatlanok és aránytalanok voltak.

A főszerkesztő vitatta az ügyészek azon magyarázatát, hogy a hatóságok nem tudtak a férfiak foglalkozásáról, mondván, hogy személyazonosságukat gyorsan ellenőrizni lehetett volna nyilvánosan elérhető információk alapján vagy az Ukrajinszka Pravda hírügynökséggel való kapcsolatfelvétel útján. Magyarázatot követelt a letartóztatások során alkalmazott erőszakra is, az újságírók fogva tartásának hosszára, kommunikációs eszközeik lefoglalására, valamint vagyontárgyaikban okozott károkra vagy elvesztésekre.

Ausztriában nem a rendőröket vegzálják

A kémgyanús személyek elfogása kísértetiesen hasonlít a Magyarországon történt ukrán aranykonvoj ügyéhez. Egy lényeges különbség azonban van: hírek nem szólnak arról, hogy az ukránok elfogásában részt vevő személyek ellen, akik a dolgukat végezték, eljárás indult volna. Pedig Magyarországon egy kiképzett, egykori ukrán hírszerző tábornokot és csapatát kapcsolták le, nem pedig egy újságíró és operatőre nyakán térdeltek. Illetve, utóbbiaknál nem voltak tisztázatlan euro- és dollármilliók, meg aranyrudak.

Az ukrán aranykonvoj ügyéről Orbán Viktor épp a napokban beszélt a HírTV-nek adott interjújában, ahol úgy fogalmazott, ez Európa legnagyobb korrupciós ügye, amiben vastagon benne vannak a nyugatiak és az ukránok is. Most pedig már Ausztriában is vita van arról, hogyan mehetett keresztül az országon milliárdszámra arany, euró és dollár. Leszögezte, hogy neki nem kellett konkrét intézkedésekről döntenie, mert a magyar hatóságok maguktól tették a dolgukat. De ha kellett volna, akkor utasította volna őket, ezért akarják most bíróság elé állítani.

Fel akarják számolni a jobboldalt, de ellen fogunk állni, mert a fél országot nem lehet börtönbe csukni és a végén örüljenek, ha megússzák

– szögezte le.

(MNO)