A tárca most azt állítja, hogy sem az erdőbényei kormányülésen, sem Kármán András és az IMF között nem volt szó állami hitelfelvételről. A Magyar Nemzet október 5-én küldte el kérdéseit, a minisztérium csaknem két héttel később reagált. Azt azonban továbbra sem tisztázta, hogy folyt-e bármilyen más jellegű egyeztetés a valutaalappal.
Csaknem tíz nap után válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium az esetleges IMF-hitel ügyében. A tárca most egyértelműen cáfolta, hogy az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülés napirendjén állami hitelfelvétel szerepelt volna, illetve azt is, hogy Kármán András ezzel kapcsolatban tárgyalt volna a Nemzetközi Valutaalappal. A minisztérium ugyanakkor nem adott választ arra, hogy az IMF-fel történt-e bármilyen más, a magyar gazdaság helyzetét vagy a költségvetés finanszírozását érintő egyeztetés.
A Magyar Nemzet október 5-én kereste meg a Pénzügyminisztériumot, miután a Magyar Nemzet információi szerint az Erdőbényén tartott háromnapos kormányülésen a 2027-es költségvetés mellett egy esetleges hitelfelvétel kérdése is felmerülhetett. Értesüléseik szerint ennek hátterében az uniós forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozási igény állhatott. A tárcának több konkrét kérdést tettek fel: valóban szerepelt-e a kormányülés napirendjén egy állami hitelfelvétel, tárgyalt-e Kármán András vagy a minisztérium valamely képviselője az IMF-fel, illetve mekkora előfinanszírozási igénnyel számol a kabinet az uniós források kapcsán.
Arra is rákérdeztek, hogy egy esetleges külső finanszírozás kapcsán szóba került-e a rezsicsökkentés rendszerének megváltoztatása, illetve a nyugdíjkorhatár emelése.
Csaknem tíz nap után érkezett a cáfolat
A Pénzügyminisztérium végül most válaszolt. A tárca szerint:
az orgánumok egy jól meghatározható körétől érkezett kérdésre a válaszunk egyértelmű és világos: sem az erdőbényei kormányülésnek nem volt a napirendjén állami hitelfelvétel, sem nem tárgyalt ennek kapcsán Kármán András a Nemzetközi Valutaalappal.
A minisztérium ugyanakkor a válaszában azt is közölte, hogy az ilyen kérdések megválaszolását általában nem tartja indokoltnak, és azt állította, hogy az érintett orgánumok kérdései „tendenciózusak”, illetve „szándékosan félrevezető híresztelésekre” irányulnak.
A tárca megfogalmazása szerint ezúttal kivételt tettek, és válaszoltak a megkeresésükre.
A kérdések egy része azonban továbbra is nyitott
A minisztérium válaszából ugyanakkor nem derül ki, hogy a magyar kormányzat és az IMF között volt-e bármilyen, a hitelfelvételtől eltérő egyeztetés. Ez azért is figyelemre méltó, mert az IMF szeptember 23. és október 6. között hivatalos missziót folytatott Budapesten. A valutaalap október 8-án közzétett országértékelése szerint
a szervezet delegációja a magyar hatóságokkal folytatott megbeszéléseket a 2026-os úgynevezett Article IV konzultáció keretében.
A Pénzügyminisztérium válasza ugyanakkor több kérdést is felvet. Az IMF közlése szerint ugyanis a két hetes magyaroszági látogatás során a delegáció egyeztetéseket folytatott kormányzati szereplőkkel, illetve a Magyar Nemzeti Bankkal is. Azonban az továbbra sem világos, hogy a magyar kormányt ki, és milyen minőségében képviselte ezeken az egyeztetéseken.
Az IMF friss értékelése számos költségvetési és strukturális kérdést érint. A szervezet a költségvetési hiány mérséklését, a támogatott energiafogyasztás visszaszorítását, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását, valamint többek között az államilag támogatott hitelprogramok fokozatos kivezetését is javasolja.
Az IMF-et október 8-án mi is megkeresték
A történethez hozzátartozik, hogy miután a Pénzügyminisztérium október 5-i megkeresésükre nem válaszolt, október 8-án közvetlenül az IMF-hez is kérdéseket intéztek. Arra voltak kíváncsiak, hogy történt-e a magyar kormány és a valutaalap között olyan egyeztetés, amely egy esetleges hitelfelvételhez kapcsolódott.
Közben az ügy a magyar Országgyűlésben is előkerült. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője október 13-án napirend előtti felszólalásában azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor, miről és milyen okból tárgyalt az IMF-fel. A felvetésre azonban nem érkezett érdemi válasz. A felszólalásra Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter válaszolt, de az IMF-fel kapcsolatos kérdést nem tisztázta.
Különös körülmény volt az is, hogy Kármán András pénzügyminiszter a felszólalás idején nem tartózkodott az ülésteremben, és csak később érkezett meg. A napirend előtti felszólalás címét és témáját ugyanakkor előzetesen le kell adni, így a kormányzat számára ismert lehetett, hogy az IMF-fel kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek.
(MNO)