Szerdán a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága elé áll Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője, akit Toroczkai László bizottsági elnök soron kívül idézett be. A volt főügyész korábban azzal vádolta meg a Legfőbb Ügyészséget, hogy politikai nyomásra akadályozta az aranykonvojügy nyomozását, az ügyészség azonban visszautasította az állításait. Fürcht ellen időközben újabb fegyelmi eljárás indult, ügyészi állásából pedig felfüggesztették.
Szerdán hallgatja meg Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetőjét a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága. Ahogy arról beszámoltunk, Toroczkai László, a bizottság elnöke soron kívül a testület elé idézte a volt főügyészt. Toroczkai közlése szerint a korábbi ügyészségi vezető pénteken maga jelentkezett az Országgyűlés Hivatalánál, és megadta elérhetőségeit.
Komoly előrelépést vár Toroczkai László
Toroczkai László bejegyzésében úgy fogalmazott:
bízik benne, hogy a volt főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője olyan érdemi információkkal fogja segíteni az általa vezetett vizsgálóbizottság munkáját.
Az Országgyűlés vizsgálóbizottsága csütörtöki ülésének kezdetén jelezte a testületet vezető Toroczkai László, hogy szükségesnek tartja Fürcht Pál meghallgatását.
Fürcht Pált felfüggeszteték és fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene
Csütörtöki bejelentés szerint Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes felfüggesztette ügyészi állásából Fürcht Pált, aki ellen egyben újabb fegyelmi eljárást kezdeményezett. Erről a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy az Fürcht Pál legfőbb ügyészségi ügyész fegyelmi eljárását követően, annak hatálya alatt – 2026. október 12. előtt – megvalósított
további normasértő magatartásának törvényi következménye,
a fegyelmi eljárás tárgyát illetően további adatok adatvédelmi okokból nem adhatók ki. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetője június 8-án nyújtotta be lemondását az aranykonvojügyben a közte és a Legfőbb Ügyészség közötti szakmai nézetkülönbségek miatt.
Az aranykonvojügy
Az aranykonvojügy március 5-én robbant, amikor a TEK megállított két páncélozott pénzszállító autót és hét ukrán állampolgárt elfogott. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakterükben negyvenmillió dollárral, harmincötmillió euróval és kilenc kilogramm arannyal. A NAV pénzmosás gyanújával indított nyomozást, amit a kormányváltás után megszüntettek.
A pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek. A hét, tanúként kihallgatott ukránt végül kiutasították Magyarországról, és átadták őket Záhonynál az ukrán hatóságoknak.
Az ügyben a pénzmosás gyanúján kívül az ukrán személyek jogi képviseletét ellátó Horváth ügyvédi iroda feljelentése alapján jogtalan fogvatartás miatt is eljárás indult a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alárendeltségébe tartozó Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. Ebben az ügyben már gyanúsított Hajdu János, a TEK volt főparancsnoka és ez az az ügy amiben "meg akarják találni" Orbán Viktort is.
A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht nem mond igazat
Fürcht Pál szeptember végén közzétett nyílt levélben azt írta: az ügyészek már májusban arra a következtetésre jutottak, hogy az ügyet a politika kreálta.
Március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. Fürcht Pál szerint az aranykonvoj ügyben őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érte el a Legfőbb Ügyészség, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után. Orbán ugyanakkor többször is arról beszélt, hogy ő nem adott ilyen utasítást, hanem a hatóságok tették a dolgukat "Európa legnagyobb korrupciós ügyében". A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht Pál tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról.
(MNO)