Ma sem döntene másként Magyar Péter mentelmi jogának kikérése ügyében Polt Péter. A volt legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a Hír TV Híradójának különkiadásában arról beszélt, hogy a miniszterelnökkel kapcsolatos büntetőügyben kizárólag a tények és a jogszabályok alapján járt el. Polt élesen bírálta az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), amely szerinte gyengíti az ügyészséget. Az interjúban szóba került az Alkotmánybíróságról történt eltávolítása, a Völner–Schadl-ügy, valamint a Matolcsy Györggyel szembeni büntetőeljárás is.
Polt Péter volt legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke volt csütörtök este a a Hír TV Híradója különkiadásának vendége. Polt Péter kérdésre elmondta, ma sem döntene másként, mint 2024. szeptember 26-án, amikor legfőbb ügyészként Magyar Péter akkori európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a telefonlopási ügyben.
Nem tudnék másként dönteni, hiszen mindig is hangsúlyoztam, hogy az ügyészséget két dolog befolyásolja: a tények és a jogszabályok
– fogalmazott. A volt legfőbb ügyész szerint a rendelkezésre álló információk és a jogszabályok egyaránt indokolták a mentelmi jog kikérését. Mint mondta, akkor bűncselekmény gyanúja és konkrét személyre vonatkozó gyanú is fennállt, ezért az ügyészségnek meg kellett tennie a szükséges lépést. Polt hangsúlyozta, hogy más esetekben is ugyanígy jártak el, és ma is szakmailag megalapozottnak tartja a döntést. A volt legfőbb ügyész arról is beszélt, hogy nincs személyes konfliktusa Magyar Péterrel.
Én nem ismertem korábban őt, most sem ismerem
– jelentette ki, hozzátéve, hogy emlékezete szerint soha nem is találkoztak.
Strasbourghoz fordul az Alkotmánybíróságról történt eltávolítása miatt
Az interjúban részletesen szóba került az Alaptörvény tizenhetedik módosítása is, amely a hetvenéves korhatár bevezetésével Polt Péter alkotmánybírósági megbízatásának megszűnéséhez vezetett (Polt Péter 2025 májusától volt alkotmánybíró, júniustól a testület elnöke is volt egyben). Szerinte a történtek túlmutatnak a személyén, és az alkotmányos intézmények függetlenségét érintik.
Nem hiszem, hogy itt személyes kérdésről van szó
– fogalmazott, majd hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a fékek és ellensúlyok, valamint a hatalommegosztás rendszerének része. Polt emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter nemcsak az ő lemondását követelte korábban, hanem az Alkotmánybíróság valamennyi akkori tagjáét is. A testület volt elnöke megerősítette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az eltávolítása miatt. Mint mondta: a strasbourgi beadvány még nem készült el teljesen, de már az előkészítés végén tartanak. Polt szerint több alapvető joga is sérült, köztük a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog.
Polt Péter szerint az NVVH meggyengíti az ügyészséget
Élesen bírálta Polt Péter a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is. A volt legfőbb ügyész szerint az új szervezet hatáskörei részben átfedik az ügyészség feladatait, ami intézményi rivalizáláshoz vezethet.
Szerinte azzal, hogy több ügyészt is elvittek a vagyonvisszaszerzési hivatalhoz, meggyengítik az ügyészséget.
Hozzátette, ha az ügyészek munkájával elégedettek, és az új szervezetben is számítanak rájuk, akkor felvetődik a kérdés, hogy miért kellett külön hivatalt létrehozni. Polt arra is felhívta a figyelmet, hogy az új intézmény működtetése jelentős többletkiadással járhat, miközben az NVVH munkatársainak fizetése magasabb lehet az ügyészségen dolgozókénál. Kifejtette: a két szervezet ráadásul rivalizálhat is egymással, Szlovákiában például végül letartóztatták a különleges ügyészség vezetőjét.
Az interjúban szóba került Gajdos László miniszter korábbi kijelentése is, amely szerint Polt Péternek az NVVH előtt is számot kell adnia a tetteiről. A volt legfőbb ügyész visszautasította az ezzel kapcsolatos felvetéseket. Mint mondta, nem érti, milyen konkrét ügy vagy bizonyíték indokolná az ellene megfogalmazott kijelentéseket.
Ezért nem vonták be Varga Juditot a Völner–Schadl-ügybe
A Hír TV műsorában a Völner–Schadl-ügy is előkerült, különösen annak kapcsán, hogy Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlamenti vizsgálóbizottság előtt beszélt Varga Judit volt igazságügyi miniszter esetleges titkos együttműködőként történő bevonásáról.
Polt Péter megerősítette, hogy valóban felmerült ez a lehetőség, de végül nem tartották szükségesnek. A volt legfőbb ügyész szerint Varga Judit bevonásának az lett volna a célja, hogy további bizonyítékokat szerezzenek a későbbi gyanúsításokhoz és vádemeléshez.
Erre azonban állítása szerint nem volt szükség, mert a rendelkezésre álló egyéb nyomozati eszközökkel is elegendő bizonyítékot sikerült összegyűjteni.
Matolcsy-ügy
Az interjúban a Matolcsy György volt jegybankelnököt érintő büntetőeljárásról és a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedésekről is kérdezték Polt Pétert. A volt legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a jelenlegi eljárás részleteit nem ismeri, ezért nem kívánja minősíteni az ügyészség döntéseit. Ugyanakkor vitatta azt a felvetést, hogy az ügyészség több mint egy évtizeden keresztül eredménytelenül foglalkozott volna a most vizsgált üggyel.
Polt emlékeztetett arra, hogy a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos feljelentést 2025-ben az Állami Számvevőszék tette meg. Mint mondta, ezt biztosan tudja, hiszen akkor még ő töltötte be a legfőbb ügyészi tisztséget. A volt legfőbb ügyész szerint rendkívül terjedelmes vizsgálati anyagot kellett feldolgozni, és a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások akár évekig is eltarthatnak.
Ehhez képest a jelenlegi eljárás szerinte viszonylag gyorsan halad. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bízik az ügyészség szakmai munkájában, és abban, hogy a döntéseket továbbra is a tények és a törvények alapján hozzák meg.
Polt: A politika nem írhatja felül az ártatlanság vélelmét
Az interjú végén Polt Péter arról is beszélt, hogy a politikusoknak tiszteletben kellene tartaniuk a jogi eljárások alapelveit. A volt legfőbb ügyész szerint különösen fontos az ártatlanság vélelme, amely mindenkit megillet egészen a jogerős elmarasztaló ítéletig. Arról a kérdésről, hogy Magyar Péter őt több dologgal is vádolta, Polt úgy vélekedett, hogy a politikai véleményeket világosan el kell választani a jogilag megalapozott állításoktól.
A politikus mondja, a politikai véleményét, azt mondhatja, de ne állítsa be úgy, hogy ez egy szakmailag megalapozott vélemény
– tette hozzá.